AKTUÁLIS


Koncentrált finesz két napra

A Clos des Papes birtokára bejutni nem egyszerű. Számos telefon, levélváltás, részletes indoklás, a csoportunk listázása árán kaptunk időpontot reggel fél 10-re, melyet közlekedési baleset miatt szinte lekéstünk. Szerencsére csak szinte… Útközben azt reméltem, hogy ez a balszerencse nem eshet meg velem, a Clos des Papes rajta volt a bakancslistámon.
Írta: Borigo


Írta és fotózta Bálint László

A Pápaság és a francia királyi ház közötti ellenségeskedés miatt 1309-ben V. Clement (Kelemen) Pápa Avignonba költözött. Borszerető pápa volt, korábban hosszabb időt töltött Bordeaux-ban (talán ismerősen hangzik a Pessac-Leognan-i Pape Clement birtok). Ennek ellenére a papság által készített borok stílusát igyekezett a burgundiai stílus felé terelni. Utódja, XXII. János volt az első, aki egybefüggő szőlészetet hozott létre, szakított az akkor divatos „oda ültetünk szőlőt, ahol marad hely, többnyire a gabona közepébe“ elmélettel. Ebben az időben terjedt el a Pápa bora névhasználat. A régió hírneve a további évszázadok alatt is fennmaradt, de a filoxéravész komoly törést okozott itt is. Franciaországban ebben a régióban ütötte fel a fejét először, mégpedig az 1866-os évjáratban. Csak az erősen homokos területeken maradt meg a szőlő, összesen mintegy 200 hektáron.




Észak felől megközelítve a régiót, elsőre leginkább lapossága tűnik fel. Még Montelimar környékén itt-ott feltűnik egy domb, de Avignon igazán lapos. A szőlőterületekről nem is beszélve… Ha lenne csapadék, csak a görgetegkövek tudnák azt elvezetni, de csapadék évek óta nincs. Viszont már kora tavasszal meleg, meleg és meleg árad mindenhonnan. A kövek pedig tavasszal felmelegszenek, és gyakorlatilag ősz végéig éjszakánként kemenceszerűen fűtik a borvidéket. A magas tannin, magas alkohol és alacsony sav iskolapéldája volt ez a borvidék, de mára a borászok megtanulták kezelni a kérdést. Korai szüret, az almasavbomlás megakadályozása, tanninok derítése a módszer, de persze javában akad még hagyományőrző pince, ahol mai értelemben véve rusztikus tételek készülnek. A vezető szerep természetesen a vörösboroké, sokan a fehér szőlőt is erre használják fel, aki pedig fehér Chateauneuf-öt készít, igazán büszke rá. Látogatásaink során, amikor a kóstolók vége felé kicsit emelkedett hangulatban előkerültek a titkos tételek, inkább a fehérekkel rukkoltak elő a borászok.

A Clos de Papes az Avril család tulajdona, amelynek chateauneuf-i gyökerei az 1700-as évekig vezethetők vissza, az első feljegyzések szerint a régió kincstárnokai és községi tanácsadói voltak. A legidősebb Paul Avril 1873-ban született, 91 évig élt, és nagy szerepe volt az AOC megalapításában is. Idősebb Paul Avril 2009-ben hunyt el, főleg a birtok értékesítéseinek fellendítésében ért el kimagasló eredményeket. Tőle fia vette át a stafétát, most ő vezeti a borászatot, akit modern tradicionalistaként tartanak számon. Bogyóznak, nem szűrnek, az újfát pedig nem tartják szükségesnek a nagy bor elkészítéséhez. Paul Vincent Avril inkább csak a szőlészkedés kulcspillanataibano és ősszel van otthon, egyébként a vevőit látogatja a nagyvilágban. Szerény, mégis magabiztos szakember, borászati technológiájuk pedig egyszerűen nagyszerű. Ellenőrzött hőmérsékletű erjesztés, néhány hónap betontartályos érlelés, tojásfehérjés derítés, majd pedig néhány hónapig nagyméretű, használt fahordóban való érlelés.




A légnépszerűbb pincészetek közé tartoznak, boraik rendre a legjobbak között vannak a Wine Spectator-ben és évjárattól függetlenül gyakorlatilag elővételben elkelnek. Éppen ezért nagyon visszafogott a helyi marketingjük. 35 hektáron gazdálkodnak, a borok komplexitásáért a 24 különálló, eltérő talajszerkezetű termőterület felel, ezt a megfelelő szüreti időpont kiválasztásával tudják maximalizálni. Persze mindehhez hozzájárul a több évszázados tapasztalat is. Évjáratonként kétféle bort készítenek, egy fehér és egy vörös házasítást.

Picit más, csak részben hagyományőrző stílust követ a Domaine de la Janasse. Ők betontartályban erjesztenek, természetesen ezeket is hűtik, utána hagyományos, 3000 literes foudres-ban érlelik a bort, derítik és szűrik, de 20%-ban kishordóval is operálnak. A kishordó használata más stílust eredményez, portfóliójukat végigkóstolva viszonylag korán megjelenik az animális jelleg a palackokban. Szortimentjük lényegesen szélesebb, átlagos chateauneuf-i, évjáratonként 6-8 eltérő borral, melyben fontos szerepet kap egy AOC Cotes du Rhone területről származó bor is. Ezekre külön kitérve, némelyik határozottan vetekszik a chateauneuf-i borok minőségével, viszont ár/érték arányban lényegesen jobbak. Ebben a kategóriában ki kell emelnem a Le Clos du Caillou Cotes du Rhone Les Quartz borát, melyből több évjáratot kóstoltam, rendre öt csillagos minőséget képviseltek, mindezt nagyságrendileg 6000 Ft-os palackáron.




A másik nagy sztárbirtok, amelyet sikerült meglátogatnunk, a Domaine du Pegau volt. Aki Robert Parker értékelésében többször megkapta a 100 pontot, joggal nevezheti magát sztárbirtoknak. Sajnos a Da Capo-t nem tudtuk megkóstolni, de ezen kívül a teljes portfóliót megmutatták. 75 ezer palackos mini birtok, némely tételüket 400 euró/palack áron árulják, e mellett rendíthetetlenül keresik az utat a még jobb minőség felé. Hagyományos technológiájukkal főleg a töményebb, testesebb vonalat képviselik, ezt jó savkészlettel egyensúlyozzák (vélhetően ez tetszik a vörösborok pápájának is).

Két napos chateauneuf-i kiruccanásunkat a Clos du Mont Olivet kóstolótermében zártuk. A feldolgozóba nem jutottunk el, ennek kárpótlásaként régebbi évjáratokat kóstolhattunk meg, mely nagy tanulsággal szolgált. Nos, ahol ügyelnek a pince tisztaságára, a brett elkerülésére (mérik és figyelik a brettet), jóképű, jól érlelhető borokat tudnak készíteni. A Rhone-völgy összességében drága. Drágák a borok, a szállás, az utazás, az étkezés. Rengeteg a borturista, manapság is tele csomagtartókkal hordják innen a fogyasztók a borokat. Láthatóan nincsenek értékesítési gondok, emiatt az árakat is bátrabban határozzák meg. Az más kérdés, hogy így lesz-e a jövőben is, tudnak-e válaszolni a még gyümölcsösebb, lendületesebb ízvilágot kereső trendre. Néhány év, és kiderül!

Klasszifikáció:



Chteauneuf-du-Pape AOC:

AOC megalapítása: 1 936 ha
Területnagyság: 3 200 ha
Tőkésűrűség: 2500-3000 tőke/ha
Éves termelés: 115 000 hl
Klíma: száraz, meleg, 2800 napsütéses órával és a Mistral szárításával
Talaj: görgetegköves (galets roulés), agyagos, homokos, kavicsos
Szőlőfajták: 18 fajta engedélyezett, de a legfontosabb a Grenache

Cotes du Rhone AOC

Területnagysága: 85 000 ha, melyből 3 000 ha „Village“
átlagos hozam: 55 hl/ha,
Éves termelés: 3,4 millió hl.
Klíma: változatos, egyrészt száraz, meleg (CDR meridional), de ao Vienne és Valence városok környéki területek (CDR septentrional) lényegesen hűvösebbek.


Kóstolt borok:



Clos des Papes
Chteauneuf du Pape Blanc 2012

Vastag, tömény illatú, igen kellemes sárga húsú gyümölcsökkel, fűszerekkel (ananász, akác, méz, fehér virágok érezhetőek benne). Illata lomhaságot, nagy testet sejtet, de megkóstolva nyoma sincs ennek, lendületes, igazi nagyágyú bor. 91-92 pont.

Clos des Papes
Chateauneuf du Pape 2009

Fekete bogyós gyümölcsök uralják illatát és ízét is. Remek struktúrájú, igen komplex bor, lendülete bársonyos, réteges ízvilággal, kellemes, hosszú lecsengéssel. Tipikusan az a bor, amely nem brutális testtel, hanem finesszel hódítja meg a fogyasztót. A pincészet kiváló stíluspéldája. Hosszú érlelési potenciálja van. 94-96 pont.

Clos des Papes
Chteauneuf du Pape 2007

Emlékezetes, koncentrált, jó egyensúlyú oés szép díszítésű bor. Cseresznyétől édesköményig, szedertől áfonyáig, földtől őszi avarig tart a díszítése, mely végtelen hosszan megmarad a korty után. Fergeteges tétel, melyet már most lehet kóstolni, de bátran pihentethető. 96-98 pont.

Domaine de la Janasse
Chateauneuf du Pape Vielle Vignes 2012

Sötét árnyalatú rubinvörös, lilás reflexszel. Koncentrált fekete bogyós, túlérett ízek aszalt cseresznyével, fűszerekkel, érett eperrel. Tömény, nagy testű, koncentrált bor érett tanninnal, parányi animalitással a korty végén. 93-95 pont.

Clos du Mont Olivet
Chateauneuf du Pape Cuvée du Papet 2004

Érett, kiválóan rétegzett bor, melyben már megjelenik egy kis bőrös jelleg is. Sötét bogyós gyümölcsök, kakaó, érett, parányit lekváros jegyek, de a korty végén ismét előtörnek a friss, fiatalos ízek is. Csúcsán lehet. 92-94 pont.

Domaine du Pegau
Chateauneuf du Pape Cuvée Laurence 2009

A pincészet egyik büszkesége, egy napja bontott palackot kóstoltunk. Fergeteges struktúrájú bor remek savakkal, friss piros és kék bogyós gyümölcsös jelleggel minden díszítőelemében. Komplex, bársonyos, harmonikus bor. 94-96 pont.


« Vissza az előző oldalra

BORIGO ONLINE - Minden jog fenntartva 2013