AKTUÁLIS


Kompromisszumok nélkül: Naár Ferenc

A tudatos, profi és fiatal borász a meseszép Hercegkúton él, ő a Pajzos főborásza. Maximalista attitűdje a sváb örökségben gyökerezik, abban a kultúrában, melynek Magyarország oly’ sokat köszönhet a középkor óta. A nagypincészet mellett részt vesz az édesapja vezette családi kispince munkájában is, nagy jövő és piaci sikerek előtt álló fiatal szakember, aki a munkájában nem köt kompromisszumokat.
Írta: Borigo


Naár Ferenc nagyon büszke sváb gyökereire, sőt, sváb és vallásos gyökereire. A jelentős borfaluvá fejlődő Hercegkútról (Trautsondorf), (melyet a) származik, melyet (főleg a Rákóczi-szabadságharcot követően) elnéptelenedett vidékre Trautson herceg telepített. Mint ismeretes, a török távozását követő munkaerőhiányon német („sváb”) telepesek, migránsok… behozásával enyhített az akkori hatalom, akik csak részben voltak svábok, de a magyarság a délbajor eredetű osztrákoktól a felvidéki és erdélyi szászokig hajlamos lesvábozni mindenkit, aki német.

Ez a népelem hozta létre a középkorban a magyarországi városi kultúrát, illetve a török háborúk után, melyek a termelőerők és a népesség jóvátehetetlen pusztulásával jártak, tkp. újjáépítették Magyarországot, nélkülük nem jött volna létre a XIX. századi virágzó és fejlődő Magyarország. Ezért is kellett aztán megbüntetni és kitelepíteni őket, a II. világháború végén mintegy kereken negyedmilliónyi svábot űznek el, akik közben teljesen elmagyarosodtak, legalábbis érzelmileg, hazájuknak tekintették Magyarországot és pusztító igazságtalannak a kitelepítést, amihez hozzájárult a málenkij robotra hurcolt tízezrek (összesen 130 ezer) megkínzatása, akik közül kb egyharmaduk nem tért vissza, de lehet, hogy minden második elhurcolt elpusztult a tortúra következtében.

Hercegkút is megszenvedte ezt a magyar történelmet, de szerencsére feltámadt és nagyon tudatosan ápolja a sváb hagyományait. A kis falu elég zárt és belterjes közösség, mely az üldöztetések hatására részben már nyelvét is vesztette, de identitását nem, büszke a németségére és a nemzetiségi óvodában, iskolában, a nemzetiségi vegyeskórusban, hagyományőrző tánccsoportokban és ünnepei megtartásával őrzi azonosságtudatát. Naár Ferenc családját is büntették a németsége miatt, mindkét nagyapját elhurcolták málenkij robotra Csisztyakovóba, 3 ill. 5 évre.


Naár Ferenc a 82 termő hektáron gazdálkodó Pajzos főborászaként dolgozik 2015 februárja óta, ugyanazzal a tudatossággal és modern szemlélettel, mint ahogy kis, családi pincészetükben is tevékenykedik. A Grand Tokajtól, azaz a kerháztól ment oda, ahol nagyon sokat lehetett tanulni, mert a kerháznál már a tragikusan korán, 53 évesen elhunyt igen jó fej Kiss László vezetése alatt elkezdődtek az új szellemiségű, progresszív folyamatok és modernizációs és fiatalítási törekvések. Egy szűk évtized után elhagyja a kerházat, 2014-ben már otthon készít bort, fantáziát lát a családi kispincészetben, de végül Laurent Comas hívásának engedelmeskedik, mert a Pajzosban is meglátja az esélyt, a szép borászkodás lehetőségére. Édesapja viszi a családi pincészetet, az a cél, hogy eljussanak a stílusborhoz, ami a birtokborban ölt testet. 2008-ban kezdtek komolyabban, nagyobb léptékekben gondolkozni, területeket újítottak fel, borászatot-pincét-palackozót építettek, ekkor palackoztak először. Nyolc dűlőben dolgoznak, a szokott fajtaszerkezetet színezi egy kis kövérszőlő és zengő, max hétfürtösek az öreg, de jó állapotú tőkéik és itt sem kötnek kompromisszumokat.




A Pajzos szerinte hatalmas adottságokkal rendelkező birtok, melyet az utóbbi negyedszázadban túl sok vezérigazgató és borász húzott túl sok irányba, ami kábé annyira jó, mintha egy iskolai osztálynak minden évben más az osztályfőnöke: nem alakulhat ki egységes vízió, stílus, piaci stratégia és marketing. Most egyértelműen látszik, hogy van irány, ismét elkezdett fejlődni és ismertebbé válni a Pajzos, tisztult a profil és épülnek a márkák, az elhanyagolt Megyer dűlő is magára talál. Ez az egybefüggő terület nagyon jó struktúrájú alapanyagot tud termelni, a most fejlődő tokaj dry-fogalom ideális termőhelye. A katlanszerű, andezites talajú Pajzos az aszús, magasabb cukorfokú, gyümölcsös, korábbi érésű terület, a Megyert (helyesen a Pajzost)jól jellemzi az itt fakadó ígéretes brand, az ásványos-virágos T-furmint, melyben érezhetni Naár és a birtokigazgató ars poeticáját, azaz, hogy némi maradékcukor és magasabb hárslevelű-tartalom jelentősen kedvesebbé. ivósabbá és finomabbá teszi az amúgy szikár furmintot, mint ha az csak magában áll.

Naár már érkezése után 40 ezer palackot készít a 2014-es T-furmintból, melynek zömét elvitte a kanadai kapcsolat, a quebeci SAQ. A „T” azért nem tarol itthon, mert sosem tudtak annyit készíteni belőle, amennyi kielégítette volna a szomjas kanadai piacot. Ergó most az egyik fő cél, hogy úgy szőlészkedjenek és annyit termeljenek belőle, hogy elég legyen a kanadaiaknak és maradjon belőle a belső piacra is. Emellett a Pajzos szelekciós borok és a magas puttonyszámú aszúk mentek-mennek külföldre, de a birtokigazgató elvágta a multis szálat (azaz a lefelé nivelláló, saját márkanév nélküli értékesítést), és saját identitás és brand kialakításába fogott, a belföldi értékesítés fejlesztésébe és áremelésbe kezdett. A profiltisztítással és tudatos márkaépítéssel a belső piac meghódítását célozza. A szelekciós borok ma a legjobb alapanyagból készülnek „kompromisszumok nélkül” (12-13 ezer palack).

Naár nagy kreatív szabadsággal vezeti a borkészítést, és, bár túlságosan is szerény ember, lényegében egyetért Laurent Comas hitvallásával, miszerint „az a cél és úgy kell dolgoznunk, hogy mi legyünk a legjobbak”, és ez a nagyívű ambíció nem korlátozódik csak Magyarországra… Ennél kevesebbel nem lehet beérni.

Pajzos Zrt.
3950 Sárospatak, Nagy Lajos u. 12
HUNGARY
Tel.: +3647 312 310
Info@pajzos-megyer.com


« Vissza az előző oldalra

BORIGO ONLINE - Minden jog fenntartva 2013