AKTUÁLIS


Koch Csaba az Év Bortermelője

A Magyar Bor Akadémia Koch Csabát választotta az Év Bortermelőjánek. Úgy alakult, hogy októberben nagyinterjút közöltünk a győztessel magazinunkban, így ezen jeles alkalomból ezt közöljük.
Írta: Bányai Gábor Botond


Meglepő érzés, amikor a budapesti boríró már reggel nyolckor azon kapja magát, hogy Borotán Koch Csabával kóstol 2019-es tartálymintákat egy olyan gyönyörű októberi reggelen, amikor a vörös nap még csak épphogy töri át a dél-alföldi párát. Csaba mellett időről időre feltűnik Pálma lánya, aki már végzett borász és csak azért nem a szakdolgozatát írja, mert a szüretet vezényli…

Csaba a viszonylag korai időpont ellenére teljes fordulatszámon pörög: Hol a targoncásnak ad párszavas utasítást, hol az irodán áll meg egy pillanatra megválaszolni egy kérdést, hol egy tartály kénszintje felől érdeklődik Pálmánál, hol a bio tartályok állapotát ellenőrzi, hol a panzió vendégeihez van egy kedves szava, és közben teljes figyelemmel válaszol az általam feltett kérdésekre. Többször oda-vissza végigszaladunk az üzemen, míg végül a jól ismert épületegyüttes mögött döbbenetes látvány fogad: Két óriási, szinte kész csarnok, egy gyümölcslé-feldolgozó üzem és a már régóta tervezett bio-borászat. Majd’ egy óra telik el mire le tudunk ülni beszélgetni a bejáratnál épp elkészült új borbár-kávézó teraszán egy (két) csésze Tóth Sanyi-féle Costa ricai Bányai kávé bíztató társaságában…

BORIGO: Az idén a legeredményesebb borászat lettetek az Országos Borversenyen. Mit jelent neked ez az eredmény?

Koch Csaba: Nagyon sokat, bár tény, hogy ez szinte minden évben megérintett már minket. Pár éve már előfordult (nem is egyszer), hogy a borotai és a villányi pincészetet külön indítottam, és kizárólag ezért nem kaptuk meg ezt a díjat. Minden évben kiérdemelnek a boraink három-négy aranyérmet, amit azért is tartok nagy dolognak, mert egyértelműen érzékelem, hogy évről évre erősebb a mezőny, a magyar borászat komoly fejlődésben van manapság is.




BORIGO: Minek tulajdonítod, hogy ezek az elismerések ennyire megtalálnak?

KCS: Alapvetően két dolognak: Egyfelől a villányi pincészetünk az utóbbi években nagyot fejlődött, szinte az összes villányi borunk kapott elismerést valahol. Másfelől beérett a Frisch borcsaládunk koncepciója, vagyis, hogy a legjobb hajós-bajai területeink hozamkorlátozott termését prémium termékekké formáljuk. Ez utóbbi esetében mind a szakma, mind a fogyasztók pozitív visszajelzését megkapjuk, annak ellenére, hogy nem mindig könnyű kommunikálni, hogy mitől más például ez a rozé egy alap rozéhoz képest. De te is kóstolhattad az idei Frisch rozét az előbb a pincében, és érezhetted a különbséget (maximálisan – bgb). A célom nyilván az, hogy a legjobbat hozzam ki a lehetőségekből, azt pedig így lehet csak megcsinálni. Egyébként ezek a területek itt találhatóak épp a borászat körül.

BORIGO: Ha már itt tartunk: A borvidéki termékleírás mikor fog dűlőket nevesíteni?

KCS: Tervben van. Ma már szerencsére több olyan pincészet van a borvidéken, amely képes és akar is dűlős borokkal foglalkozni. A borvidéki tanácsban már eldöntöttük, hogy elindulunk ebbe az irányba, de a konkrét munka még nem kezdődött el.

BORIGO: Mondtad, hogy a Frisch család, mind termőhelyben mind terméskorlátozásban eltér a borok nagy részétől. Mit jelent ez pontosan, és miért van erre szükség?

KCS: A Frisch család minden megmérettetésen remekül szerepel, volt olyan kiadvány, amiben az ország legjobb rozéjának választották, a Vinagorán elhozta a rozé champion díjat, és ezt nagy sikerként, visszaigazolásként élem meg. Nagyot kockáztattunk vele, hiszen az áruk relatíve magas, így a boroknak folyamatosan bizonyítaniuk kell. A terméskorlátozás egyébként átlagosan 60 mázsa/hektár, ami a legjobb vörösborokhoz szüretelt szőlőket idézi. A filozófiám az, hogy nincs az a jó, amit nem lehet jobbá tenni, a hátradőlés, az elégedettség nem az én sajátom. Új utakat kell keresni folyamatosan, mindig több és több hozzáadott értéket tenni a termékekbe. És ha így van, akkor a fogyasztó is előbb-utóbb akceptálja ezt, akár a magasabb ár tekintetében is.

BORIGO: Lenyűgöző az a két új csarnok, ami hátul épül, ugyanakkor ezek nem az alapfunkciót erősítik közvetlenül. Mi a koncepció ezekkel?

KCS: A gyümölcs feldolgozó is elsősorban a szőlőre épít, de másodsorban az almára is. Természetesen a korábban általatok is már megírt új, innovatív (részben-egészben rezisztens) szőlőfajtáimra építek itt is, mert a bio gyümölcslevekben is hatalmas lehetőségek vannak. De a környéken sok egyéb (bio) gyümölcs is terem, ezek feldolgozása egyfajta integrátori szerepet is biztosít majd. Ha a piacra tekintek, akkor látható, hogy az egészségtudatos táplálkozás aránya növekszik, nekünk pedig minden egyéb feltételünk adott, hogy ezt a magunk javára fordítsuk.

BORIGO: Gondolom a bioborászat esetében hasonló az elgondolás.

KCS: Harminc hektár felületen termelünk már az innovatív, rezisztens fajtákból. Ez ugye nem csak azt jelenti, hogy meg lehet spórolni a permetezés költségét, hanem azt is, hogy az így szüretelt gyümölcs kvázi nulla vegyszerrel találkozik, vagyis így jobb a minősége. És persze cél a minél kisebb ökológiai lábnyom is. A bioborászat előtt is hatalmas lehetőségek állnak, itthon még ugyan még kevésbé, de nyugaton már nagyon keresik ezeket a termékeket, vagyis az exportunkat is segítjük ezáltal.

BORIGO: Mikor kezdted el ezekkel a fajtákkal a kísérletezést?

KCS: 2008-ban telepítettük az első tőkéket, de már az első termések után láttam, hogy mennyire jól viselkednek és azonnal folytattuk a telepítést. Meg kellett hozzá találni a megfelelő művelési módot, de azóta is évről évre bizonyítanak. De a velük való foglalkozást sem lehet abbahagyni, a melegedés például esetükben is új kihívásokat vet fel.

BORIGO: A bio minősítésnek feltétele az új üzem?

KCS: Nem, ha elkülönítve kezeljük, akkor lehet, ez most is már így van a meglévő üzemben. Ugyanakkor a nagy vevők is saját beszállítói minősítést készítenek, ezért is kell minél magasabb színvonalú környezetet teremteni és ezáltal hiteles képet sugározni.




BORIGO: Beszéljünk egy picit Villányról. Már tavaly, a 2015-ös évjárat értékelőn megjelent egy vadonatúj sorozat tőletek, és kivétel nélkül mind remekül szerepelt. Aztán a 2016-osok esetében mindez megismétlődött, és még azt is leírtam, hogy szép lassan Villány élvonalába kerül a pince. Ugyanakkor ezekkel a borokkal még nem találkoztunk a kereskedelemben…

KCS: Az utóbbi az én „hibám”, túl sok mindent tartok saját kézben, és ebben az esetben a borok külső megjelenésén sokat törpöltem, és ez tulajdonképpen még most is így van. A prémium borsor háttere az, hogy a hordóhasználati filozófiám sokat változott, finomodott az évtizedes tapasztalás során. 2015-ben teljesen új hordóparkot kapott a villányi pince, és ennek az eredményeként a borok minősége jelentősen emelkedett.
Ennek a prémium borcsaládnak 899 lesz a neve, mégpedig azért, mert minden fajtából a három legjobb (barrique) hordó termése kerül bele, ami ugye 900 palacknyi mennyiség. Minden borból pontosan 899 palack készült, minden címkéje egyedi, nem kézzel, hanem a nyomdában nyomva, nagy betűkkel lesz rajta a sorozatszám, ilyen még nem volt Magyarországon. Még kicsit változtatni szeretnék az éppen futó grafikán, de hamarosan kész lesz. A 2015 az első ilyen évjárat, és mivel a borok hosszú életűek lesznek, nem is baj, ha még pihennek a palackban. A 899-es sorozat egyébként nem is kerül szélesebb forgalmazásra, a saját értékesítésben és vendéglátásban is elfogynak majd, legfeljebb éttermeknek adunk majd belőlük.




« Vissza az előző oldalra

BORIGO ONLINE - Minden jog fenntartva 2013