AKTUÁLIS


Mi is az az MSP?

Nem először tűnhet fel olvasóinknak, hogy az Etyeki Kúria egyes borai az MSP jelzővel vannak ellátva tesztjeinken. Címkéjük is radikálisan más, és azokon természetesen fel is fedezhető a megfejtés: Mérész Sándor Projekt. Az Etyeki Kúria főborásza immár tíz éve tevékenykedik a pincészetnél, ennyi idő alatt pedig annyi tapasztalat halmozódott fel a borvidékről, hogy egy-egy vagány kísérleti bort is bevállal. Mostanra éppen négy MSP bor is piacon van, erről kérdeztük meg magát az „elkövetőt”..
Írta: Bányai Gábor Botond


BORIGO: Nagyon egyedi kivitelű az MSP borok címkevilága, ami teljesen elüt a Kúria boroktól.

MS: Épp ez volt a cél. A kísérleti jelleget akartuk hangsúlyozni azzal, hogy egyfajta „laborcímke” üzenete legyen, írógépes betűtípussal szedve.

BORIGO: Az nyilvánvaló, hogy minden borász kísérletezik. De hogy vezet oda ez a folyamat, hogy egyes tételek piacra is kerüljenek?

MS: Ez így volt a mi esetünkben is, vagyis eredetileg nem terveztük ezen tételek forgalomba hozását. Az alapötlet szerint azt kerestük, hogy milyen új fajtákat kellene, lehetne behozni a termelésünkbe, és ezzel kezdtünk kísérletezni. Egy jól bevált szőlő beszállítónk 2015-ben remek zöldveltelinit ajánlott, úgy gondoltuk, hogy ezt a tételt kipróbáljuk. Remek bor lett belőle, de később úgy döntöttünk, hogy inkább a chardonnay és a pinot noir területeinket növeljük ahelyett, hogy új fajtákat hoznánk a termelésbe. A borászat erős növekedésben van, ennek örülünk, de a minőség növelése inkább a fő cél. Látható, hogy az új telepítések, amelyek a korábbiaknál tudatosabban lettek kialakítva, mennyivel jobb gyümölcsöt adnak. És az említett két fajta a pezsgőkészítésnek is alapanyaga, és ugye abban is gondolkodunk…

BORIGO: Hogyan jöttek sorban az MSP borok?

MS: Említettük ugye a 2015-ös zöldveltelinit, ez ugye még fajtakísérlet volt. 2016-ban jött az első vadélesztős sauvignon blanc, majd 2017-ben a zenit mint fajtakísérlet, valamint a szürkebarát narancsbor, ami 2018 májusában debütált. 2018-ban újra előkerült a vadélesztős sauvignon blanc, illetve a kénmentes királyleányka, a Kira. Látható, hogy a fajtakísérlet mellett arra helyezzük a hangsúlyt, hogy a nem-rutin borászati megoldásokat is kipróbáljuk, illetve hogy időben is megfigyeljük ezeket a borokat. A zenitnek például nagyon jót tett az idő, a narancsborral meg váratlan népszerűséget szereztük Skandináviában.




BORIGO: Ez utóbbi különösen érdekesen hangzik… Mesélnél kicsit erről a borról?

MS: A szürkebarát két területen fekszik, az egyik egy 2007-es telepítésű alcsúti dűlő. Régóta ment már a gondolkodás arról, hogy miképp lehet ebből nagyobb hozzáadott értéket kihozni, de a szürkebarát nem egy hálás dolog, nem trendi, nehéz is vele bánni. Ekkor jött ötletként a narancsbor, mint megoldás, de ugye agyagedényünk nincs, így tartályban kellett megcsinálni. Klasszikus vörösboros eljárással készült, 10 napig maceráltuk körfejtéssel, aztán került hordóba, ahol egy évet töltött. Rendkívül vad volt eleinte, mind ízben, mind tanninszerkezetben, de szépen lekerekedett a végére.
Egy jó sztori is fűződik hozzá, Kismartonban minden évben megkóstoljuk az ottani kollégákkal a borainkat, ahol az Esterházy szakembereinek is megmutatok mindent. Stéphane Derenoncourt, az ő bordeaux-i szakértőjük híresen utálja a rozét, és amikor meglátta a bor színét, azt mondta, hogy neki ne is töltsek. Aztán mikor elmondtam, hogy mi ez, mégis megkóstolta és teljesen lázba jött tőle. Sőt azt javasolta, ne is 10 napig, hanem három hétig maceráljam…
A narancsbor nagyon jó szakmai visszhangot kapott tehát, megnyitotta előttünk a skandináv piacot, és el is fogyott a 2017-es évjárat. Így 2019-ben már nagyobb mennyiséget készítünk – immár három hét héjon tartással.

BORIGO: A legfrissebb bor a Kira 2018…

MS: Királyleányka a fajta, saját terület, és teljesen másképp készült, mint bármi más. Egy éjszakás hidegáztatást kapott kitelizett és hűtött présben, zéró adalékanyaggal és zéró kénnel. Másnap kipréseltük, leülepítettük a mustot kizárólag hideg ülepítéssel, aztán hagytuk, hogy nagyon lassan (egy hónap alatt) kierjedjen, de továbbra is kén nélkül. Kitelizett tartályban finomseprőn hagytuk végig, eleinte fel-felkevertük, később már hagytuk, összesen 10 hónapig. Csak színeltük, derítés és szűrés nélkül, változatlanul nulla kénnel töltöttük le. A bor stabil, a finomseprő és a tannin megvédi. A cukor és az almasav is magától kiment benne nullára.




BORIGO: Miben különbözik a Kúria és az MSP Sauvignon Blanc?

MS: 2015-ben hat hektár telepítés volt a fajtából, kísérleti ültetvénynek is lehet nevezni, három klón három alanyon, vagyis kilenc verzió. Minden szüret más, de igyekszünk annyira külön kezelni a kilencet, amennyire csak lehet. Már 2012-től fajélesztővel és vadélesztővel is erjesztünk, ami nem spontán erjesztést jelent, hanem szelektált vadélesztőt. Nem lehet vele teljesen kierjeszteni a bort, kb. 8 alkoholnál megáll az erjedés, ezért rá kell oltani normál élesztővel. Az elején viszont olyan vibráló illatokat és krémes jelleget ad, ami nagyon sokat dob a boron. Minden évben része ez a tétel is a végterméknek, de 2016-ban megmutattuk külön is, és ezt 2018-ban megismételtük.

BORIGO: Mik a további tervek?

MS: Idén ugye újra lesz narancsbor, és lesz egy kísérlet azzal is, hogy a chardonnay és a sauvignon blanc egy részét összeszüreteltük és együtt erjesztettük ki. Ez azért is fontos, mert Sopronban lesz egy olyan telepítésünk nemsokára, ahol több fajta együtt lesz telepítve.
És emellett van egy Flexcube kísérletünk is (egy olyan műanyag tartály, ami átengedi az oxigént, mint egy fahordó), ahol betétdongát alkalmazunk, de ez nem biztos, hogy megjelenik önállóan. Ez egy új technológia, ami hosszú távon csökkenti a környezeti terhelést, mivel nem hordót, hanem a hordó dongáit használjuk, így kevesebb fára van szükség.

BORIGO: Vörösbor lesz az MSP sorozatban?

MS: Tervben van, talán éppen egy zérókénes vörösbor lesz, valami alternatív (pl. pirogránit) edényzetben, de idén még biztos nem állunk neki.


« Vissza az előző oldalra

BORIGO ONLINE - Minden jog fenntartva 2013