BORVIDÉKEK


Csongrádi Borvidék

Írta: Borigo


Földrajzi elhelyezkedése
A borvidék a Tisza jobb partján fekszik, a folyó alsó folyása mentén, Csongrád megyében.
A borvidék területe : 14000 Ha (ebből 2600 Ha I. osztályú)
A szőlővel betelepített terület : kb. 2200 Ha
A borvidék települései négy körzetre oszlanak :
A Csongrádi körzetben : Csongrád, Hódmezővásárhely
A Kisteleki körzetben : Balástya, Csengele, Kistelek, Pusztaszer, Szatymaz
A Pusztamérgesi körzetben : Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés
A Mórahalmi körzetben : Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Kiskundorozsma, Mórahalom, Zákányszék, Zsombó




A borvidék adottságai
Száraz, szélsőségesen kontinentális klíma és sok napsütés jellemzi. Az évi hőösszeg és napsugárzás azonban magas. A nyári meleghez gyakran társul csapadékhiány, a tél pedig szélsőségesen hideg. Gyakoriak az őszi és tavaszi fagykárok.
A borvidék leggyakoribb alapkőzete a folyóvízi meszes homok, Csongrád környékén a némileg kötöttebb öntésiszap, ritkábban lösz vagy futóhomok. Talajai mész nélküli és szél által halmozott meszes homok, helyenként lösz.
Túlnyomóan sík terület néhol 2-3 méteres lankás buckákkal tagolva.


A borvidék története

Középkori hagyományokkal rendelkező borvidék. Elsőként a garamszentbenedeki apátság alapító levelében esik említés az itteni szőlőkről (1075).

A XV. századra a szőlőtermesztés önálló termelési ággá fejlődött, amit a dézsmakötelezettség is bizonyít. A török uralom alatt a legkelendőbb árucikk és a legjelentősebb adóalap a gabona mellett a bor volt. Ez kiderül a budai beglerbég egyik 1573. évi jelentésére küldött szultáni rendelet szövegéből is: "A budai vilájetben (ahova a Duna-Tisza köze túlnyomó része tartozott) a szultáni hász birtokok jövedelme, az emírek és a tímár birtokosok jövedelme leginkább a bor jövedelméből áll." A XVI-XVII. századi népmozgások ide is eljuttatták a balkáni eredetű vörösborkultúrát és a Kadarkát. Gyalogművelést alkalmaztak, azaz támrendszer nélkül termesztették.
Mária Terézia 1779-ben rendeletben szorgalmazta a szőlőtelepítést az Alföldre, hogy a futóhomokot megkössék. A filoxéra a homoktalajokon (75-80% kvarctartalom felett) nem tud megélni, ezért az Alföldön nem okozott olyan jelentős kárt, mint más borvidékeken. A borvidék 1990-ben vált ki az Alföldi borvidékből, azóta önálló. (jelenleg a volt Alföldi borvidék újra egyesülni akar a Duna Borrégió keretén belül)


A Feszty-körkép Ópusztaszeren tekinthető meg



« Vissza az előző oldalra

BORIGO ONLINE - Minden jog fenntartva 2013