BORVIDÉKEK


Etyek-Budai Borvidék

Írta: Borigo


Földrajzi elhelyezkedése
A Gerecse-hegység déli részétől a Velencei- és a Budai-hegységig húzódik a borvidék. Az elnevezés kissé furcsa lehet, hiszen a területnek semmi köze nincsen a valamikori „Budai-borvidékhez”, ami 600 éven keresztül volt Európa szerte ismert.

A borvidék területe : 5600 Ha (ebből 4000 Ha I. osztályú)
A szőlővel betelepített terület : kb. 2000 Ha
A borvidék települései három körzetre oszlanak :
Az Etyeki körzetben : Alcsútdoboz, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Tordas, Vál, Budapest XXII. kerület (Budafok)
A Budai körzetben : Bicske, Budajenő, Budakeszi, Csabdi, Páty, Pilisborosjenő, Telki, Tök, Üröm
A Velencei körzetben : Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Sukoró, Velence


Etyeki pince


A borvidék adottságai
A lefolyásos domb- és hegyoldalakon, fennsíkokon a légmozgás gyakori, ami kiemelkedõ termelési biztonságot ad, ritkák a számottevõ fagykárok. Évi átlagos hõmérséklete az országos átlagnál kissé alacsonyabb, csapadékellátottsága közelíti az országos átlagot.
Az alapkőzetek a két körzetben némileg eltérőek, míg a Budai körzetben idősebb dolomit és mészkő az uralkodó (ún. Dachsteini Mészkő), addíg az Etyeki körzetben ez a kőzettípus csak kevés helyen bukkan a felszínre. A Budai területeken homokkövek és fiatal mészkövek fedik az alapkőzetet, míg Etyeken egy laza, porózus mészkő, ebbe vájták Etyek híres pincesorait.
A Velencei-hegység mélységi magmás eredetű gránitkőzetből áll, így az el nem különített itteni területek tulajdonképpen sokkal jobban elkülönülnek az Etyeki és Budai területektől, mint azok egymástól.




A borvidék története

A környéken már a rómaiak idejében is foglalkoztak szőlőműveléssel, azonban a szőlőtermesztés ma ismert hagyományait az 1700-as évek elejére vezethetjük vissza. (ha nem vesszük figyelembe a ma már nem létező Budai borvidéket, azonban hiába vonnak ma sokan párhuzamot, a két borvidék területileg szinte egyáltalán nem fedi egymást)
1720 és 1770 között német családokat telepítettek Etyekre és környékére, akik felszántották a letarolt földeket, kiirtották az erdőket és néhány évtized alatt felvirágoztatták a mezőgazdaságot.Etyek az 1860-as évek közepétől vált igazán a főváros szőlőskertjévé. Több száz, kőből rakott pince épült, amelyek jelentős része most is használatban vanAz etyeki bort – felfedezve annak kiváló tulajdonságait pezsgő készítéséhez – a századforduló után szinte kizárólagosan Törley József budafoki pezsgőgyára vásárolta fel. A II. világháború után a helyi szőlőkultúra is válságba jutott. A fordulatot az 1955-ös év hozta meg, amikor megalakult a Hungarovin borgazdasági kombinát etyeki célgazdasága.
A Bicskétől Pákozdig húzódó 1600 hektárnyi szőlőültetvény 1990-ben emelkedett borvidéki rangra. Az Etyeki Borvidék megnevezést az 1997. évi bortörvény Etyek-Budai Borvidékre változtatta, miután a területhez csatolták a mai Budai körzetet.


A pákozdi ingókövek



« Vissza az előző oldalra

BORIGO ONLINE - Minden jog fenntartva 2013