BORVIDÉKEK


Pécsi Borvidék

Írta: Borigo


Földrajzi elhelyezkedése
A Pécsi Borvidék Baranya megyében a 600 méter fölé magasodó, kelet-nyugati csapásirányú Mecsek-hegység északi szelektől védett déli kitettségű lejtőin, a Szederkény és Mohács környéki szelíd dombok oldalain, illetve a Zselic délkeleti lankáin található. A borvidék kelet-nyugati irányban Dunaszekcsőtől Szigetvárig több mint 80 km hosszan nyúlik el.
A borvidék területe : 7000 Ha (ebből 6400 Ha I. osztályú)
A szőlővel betelepített terület : kb. 740 Ha
A borvidék települései három körzetre oszlanak :
Pécsi körzet: Boda, Cserkút, Hosszúhetény, Iványbattyán, Keszü, Kiskassa, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely, Kisjakabfalva
Versendi körzet: Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend,
Szigetvári körzet: Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szigetvár
A borvidék adottságai
A Pécsi Borvidék a Dunántúl dombos-hegyes terület éghajlati körzetbe tartozik. A Pécsi és a Versendi körzetek klímája, időjárása szélsőségektől mentes szubmediterrán jellegű, míg a Zselicségben fekvő Szigetvári körzetben már inkább az atlanti klímahatás érvényesül. Az évi középhőmérséklet 10,5-10,8 C°. Az évi napfénytartam 2060-2080 óra, kivéve a dél-zselici térséget (Szigetvári körzet), ahol a napsütéses órák száma csak kevéssel haladja meg a 2000-et. Az évi csapadékmennyiség 620-700 mm között váltakozik. A borvidék szélviszonyai változatosak. A Pécsi borvidék szőlőültetvényei 110-300 méter tengerszint feletti magasságban találhatók, zömmel azonban a 180-270 méter közötti területeken települtek.

A Pécsi Borvidék talajképző kőzetei és talajai meglehetősen változatosak. A szőlőtalajok permi vörös homokkő, werfeni pala és triász mészkő-dolomit málladékán, márgán, pannon üledékekre (pannonagyag, pannonhomok) rakódott löszön alakultak ki. A löszön, illetve a löszös lejtőhordalékokon főként barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) vannak. A mészkőfelületeken (mészmárgán, mészkövön) a redzina talajok fekete és vörösagyagos altípusai találhatók meg. Köves talajok a Keleti-Mecsekben, illetve a borvidék többi részén alig fordulnak elő. A permi vörös homokkövön és agyagpalán kialakult talajok mészmentesek, míg a mészkőmálladékokon és löszön képződöttek több-kevesebb szénsavas meszet tartalmaznak.


A pécsi dzsámi


A borvidék története
Az biztos, hogy a honfoglalás idején a borvidéken már fejlett szőlőkultúra volt. A török uralom előtt a pécsi bornak igen jó hírneve alakult ki, együtt emlegették az akkor ugyancsak nemes szerémi borokkal. A török hódoltság idején a szőlőtermesztés fejlődése megtorpant, majd utána nagy lendületet vett. Egyes elbeszélések szerint ebben az időben a káptalan megpróbálkozott a tokajihoz hasonló bor előállításával. A Tokaj-hegyaljai fajtákból hozatott szaporítás céljára szőlővesszőt, sőt ökrös szekerekkel még földet is. A próbálkozás nem járt sikerrel, mert a száraz ősz az aszúsodásnak nem kedvez. 1780-ban Mária Terézia Pécset szabd királyi város rangjára emelte, így az összes kocsma is a város tulajdonába került. Akkoriban minden 25-30 lakosra jutott egy kocsma. Általában 3 éves bérletbe adták őket nyílt árverésen. 1830-35-ös évek forradalmi változást hoztak: megjelentek az ültetvényekben a karók, az addigi gyalogművelés helyett. A baranyai bor egyre több piacot hódított meg, s a város iparát a borkereskedelméből származó jövedelem alapozta meg. A növekvő termelés, a külföldi és az egyre igényesebbé váló belföldi piac egyre nagyobb és magasabb szintű termelést követelt meg. Ekkor és ezért hozatta be a pécsi káptalan saját használatára az azóta pécsi specialitássá vált fajtát, az osztrák eredetű Cirfandlit. A filoxéra a szőlő 80%-át kipusztította. A filoxéravész után a jelenlegi szőlőterületek nagy része közel fél évszázadon át a Pécs-Villányi Borvidékhez tartozott. A Villány-Siklósi Borvidék önállósulását követően az 1940-es évek legelején létrejött Mecseki Borvidékhez Pécs város, továbbá Baranya vármegye Mecsekalja, Cserhát, Kővágószőlős, Kővágótöttös hegyi szőlőit számították. A Mecseki borvidék 1977-ben kiegészült a Mohács környéki szőlőtermesztő táj jelentősebb termőhelyeivel, s egyidejűleg a két körzetet (Pécsi, Versendi) magába foglaló borvidék neve Mecsekaljai Borvidékre változott. 2009-től a név újra megváltozott, ezúttal Pécsi Borvidékra.


« Vissza az előző oldalra

BORIGO ONLINE - Minden jog fenntartva 2013