HÍRSZÜRET


Támogatás nélkül maradhat a hazai borászat

Jövőre már nem támogatja az unió a szőlőkivágásokat, két év múlva pedig a lepárlási támogatás is megszűnik. A borász ágazatnak új, hosszú távú stratégiát kell kidolgoznia, különben baj lesz.


A támogatások megszűnésén túl, az uniós borpiaci törvény számos más változtatást is követel Magyarországtól. Az idei szüret az első, ahol már csak másfél fokkal javítható mesterségesen, cukor hozzáadásával a must cukorfoka, korábban a törvény kétfoknyi javítást is megengedett. A jó időjárásnak köszönhetően erre idén különösen nincs szükség. Változik a kötelező adatszolgáltatás határideje is: a szüreti jelentést és a borkészlet nyilvántartást december 15-e helyett hónappal később, január 15-ig kell beküldeni a hegyközségekhez.

Szintén az uniós borpiaci törvény hatására Magyarország felhagy a minőségi, a táj- és az asztali bor elnevezés használatával, helyette három másik kategóriát vezet be. A minőségi elnevezés helyett "oltalom alatt álló eredet-megjelölést (OEM)", tájbor helyett az "oltalom alatt álló földrajzi jelölést (OFJ)"kell majd használniuk a termelőknek. Az asztali bor elnevezés egyszerűen megszűnik, helyette csak annyit kell a címkére írni: Bor. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának titkára kérdésünkre elmondta: ezek a változtatások elvben augusztustól életbe léptek, ám a régi megnevezések az új mellett feltüntetve 2011-ig használhatók. Mindnyájan tanuljuk, hogyan kell majd megvalósítani ezeket az új szabályozási elemeket, elkészíteni a termékleírásokat.

Szintén 2011-ig kell benyújtani például azoknak a földrajzi nevekhez kapcsolódó termékleírásokat, amik alapján Brüsszel megelőlegezte azok oltalom alá vonását. Hozzátette: új megnevezés bevezetése most már csak az új szabályok szerint történhet. Horváth Csaba szerint ezt a köztes időszakot harmadik országok beszállítói kihasználhatják arra, hogy földrajzi megnevezés nélküli borokkal árasszák el az országot. Ez a probléma ma is fent áll: évről-évre négyszázezer hektoliter külföldi bor érkezik az országba. "Ez ellen két fegyverrel lehet harcolni: magunknak is versenyképesnek kell lennünk, vagy olyan adminisztratív intézkedéseket kell előírni, ami visszatartó erővel bír. Ilyen lehet például annak vizsgálata, hogy a külföldről behozott termékek valóban a hatályos jogszabály betartásával kerülnek-e forgalomba."

Nagyobb fejtörést okoz az ágazatnak az, hogy 2013-ban Brüsszel elzárja a borászati támogatások csapját, s nem tudni, hogy lesz-e helyette más. "Ha nem lép helyébe semmi, akkor gyakorlatilag egyik évről a másikra huszonkilencmillió eurót vonnak ki az ágazatból, ami nem túl szerencsés. Hiszen Magyarországnak csupán nyolc éve volt arra, hogy szerkezet-átalakítást, technológiai fejlesztést hajtson végre, míg mondjuk az olaszoknak húsz. Ha a támogatások ennyire elolvadnak, az csak tovább nyitja az ollót a később, illetve korábban csatlakozott államok között" - mondta Horváth Csaba.

A szerkezet-átalakításra és technológia-fejlesztésre fordítható támogatási források elapadása mellett megszűnik a lepárlási és szőlőkivágási támogatás is, ez utóbbi már jövőre. Horváth szerint a kivágási támogatás elvesztése nem akkora probléma, viszont a lepárlási támogatás teljes megszüntetésével a szeszipar jó minőségű alapanyagtól eshet el. Ellenben úgy gondolja, a felesleges készletek támogatott megsemmisítése inkább a felvásárlók malmára hajtja a vizet. "Idén százezer hektoliterre hirdettünk meg lepárlási lehetőséget a szüreti feszültségek oldása miatt. A kvóták még nem fogytak el, folyamatosan érkeznek a pályázatok. Az igénylési időszak végén pedig kiderül, mennyire volt valós a túltermelési pánik. Meggyőződésem, hogy a kialakult hangulatért a felvásárlók által gerjesztett, mesterséges pánik is felelős."

Forrásunk a www.vallalkozoinegyed.hu .


« Vissza az előző oldalra

BORIGO ONLINE - Minden jog fenntartva 2013