HÍRSZÜRET


Újra Tokaj, újra erőmű

Küszöbön áll az, amire nem számítottunk! A Tokaj-hegyaljai borvidék világörökségi értékeit és címét maga az állam veszélyezteti azzal, hogy állami pénzen, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. hitelével kezdődhetne el a "szerencsi szalmatüzelésű hőerőmű" építése.


Az ügyben 2010. 03. 09.-én nyílt levéllel fordultak az érdekeltek Hiller István miniszterhez, a világörökségi ügyek kormányzati felelőséhez!

Hiller István miniszter

Oktatási és Kulturális Minisztérium - 1055 Budapest Szalay út 10-14.


Tájékoztatásul kapják: Sólyom László, köztársasági elnök; Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa; Bajnai Gordon, miniszterelnök; Varga István, miniszter, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium; Balázs István, miniszter, Külügyminisztérium


Tisztelt Miniszter Úr!

A Tokaj-hegyaljai borvidék hazánk egyedülálló és egyik legismertebb kulturális értéke, amelyet 2002-ben az UNESCO világörökségi címmel ismert el. Megdöbbenéssel értesültünk róla, hogy ezt a világörökségi értéket és címet, most maga a magyar állam, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetése veszélyezteti azzal, hogy hozzájárult a „szerencsi szalmatüzelésű hőerőmű” megépítéséhez az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. pénzügyi támogatásával.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság vezetőjeként Ön a világörökségi ügyek kormányzati felelőse, így a nemzetközi és a hazai nyilvánosság előtt fordulunk Önhöz nyílt levelünkkel, kérve válaszát és azonnali intézkedését a világörökségi értékeink védelme érdekében:

Intézkedjen a Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter felé, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a beruházóval kötött szerződést azonnali hatállyal bontsa fel és annak tartalmát hozzák nyilvánosságra!

Tájékoztasson róla, hogy a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság elnökeként milyen tárgyalásokat és egyeztetéseket folytatott az ügyben Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterrel, adott-e számára bármilyen felhatalmazást a beruházás állami támogatásához, és ha igen, akkor hozza nyilvánosságra a vonatkozó dokumentumokat!

Folytatott-e az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vagy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. egyeztetéseket az ügyben a világörökségi helyszín UNESCO által elismert kezelő szervezetével, a Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Egyesülettel vagy az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsággal (az ICOMOS az UNESCO állandó tanácsadó szervezete a kulturális örökségvédelmi ügyekben), és ha igen, hozza nyilvánosságra ezeket a dokumentumokat!

Ki lesz a kormányzatban személy szerint felelős azért, ha a beruházás megépítése nyomán az UNESCO Világörökség Bizottság elveszi a borvidéktől a világörökségi címet, hiszen a jelenleg ismert tények szerint a beruházó az eredeti tervek szerint építi azt meg, csupán két időbeli ütemben.

Mikorra tervezi az ügyben összehívni a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságot?

Mit tett az Oktatási és Kulturális Minisztérium az ügy megoldása érdekében 2009. júniusa óta, mióta ismert az UNESCO Világörökség Bizottság döntése a kormány felé a szerencsi erőmű beruházás kapcsán?

Ön szerint veszélyeztetheti-e maga az állam egy nemzetközi kötelezettségvállalásának teljesítését (UNESCO Világörökségi Egyezmény) és egy világörökségi helyszínének a világörökségi címét, amit 2002-ben az adott Kormány kért és kapott az UNESCO Világörökség Bizottságtól?

Ki írta alá a Magyar Köztársaság részéről az UNESCO Világörökség Bizottsághoz küldött jelentést 2009. elején, és abból miért maradt ki a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által készíttetett „világörökségi szempontú hatástanulmány” legfontosabb megállapítása a szerencsi erőmű beruházásról: „A helyszínkiválasztást felül kell vizsgálni. A területválasztásnál a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékei fenntartásának és kiteljesedésének kell meghatározónak lenniük, ezért az erőmű elhelyezése a világörökségi területen kívül indokolt. A világörökségi területen kívül, a régióban máshol is rendelkezésre állnak a beruházás infrastrukturális igényeinek megfelelő helyszínek.” (85. oldal)

2009.-ben a Magyar Villamos Művek Zrt. is vizsgálta a belépés lehetőségét a szerencsi erőmű beruházásba, de ezt végül nem tette meg. Kérjük, hogy gondoskodjon a Magyar Villamos Művek Zrt. adott döntés előkészítő anyagainak azonnali nyilvánosságra hozataláról (műszaki, pénzügyi, kommunikációs és PR-elemzések), amelyek alapján látható és értelmezhető, hogy ez az állami cég miért döntött úgy, hogy nem érdemes és nem szabad szerepet vállalnia a szerencsi beruházásban.

A fentiekhez kapcsolódva, ha az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt. nem vállalt szerepet egy sok szempontból problémás beruházásban, milyen műszaki, üzleti és kommunikációs elemzések, tanulmányok alapján találja azt jó és támogatandó üzletnek a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt.? Kérjük, gondoskodjék a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. döntés előkészítő anyagainak azonnali nyilvánosságra hozataláról is, hogy azok összevethetők legyenek a Magyar Villamos Művek Zrt. korábbi anyagaival, adataival. Amennyiben folyamatban lévő elemzésekről van szó, kérjük, hogy azt ismertesse a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság ülésén.

A beruházás az ismert műszaki, finanszírozási és kockázati tartalmakkal (pl. az elegendő tüzelőanyag hiánya a térségben, ahol nincs szalma, így azt rendkívül nagy szállítási költségekkel lehet csak előteremteni; a hő hasznosításának hiánya, azaz az erőmű rendkívül alacsony hatásfoka; a világörökségi cím elvesztéséből fakadó várható kártérítési perek stb.) a kereskedelmi feltételekkel működő, azaz nem állami tulajdonú és kockázatvállalású bankoktól is kapott volna e hitelt vagy ez a magánberuházás csak állami forrásból finanszírozható?

Végzett-e az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vagy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. kockázatelemzéseket arra az esetre, ha a szerencsi beruházás építésének elkezdése miatt a Tokaj-hegyaljai borvidék 2010. nyarán felkerül a „veszélyeztetett világörökségek listájára” és ha az építkezés további folytatása után az UNESCO Világörökség Bizottság törli is azt a világörökségi helyszínek közül. Ki lesz ezért név szerint majd felelős, illetve ki felel majd azokért a felmérhetetlen marketing, arculat és egyéb anyagi károkért, amit a világörökségi cím elvesztése okozhat a borvidéknek, a szőlészeti, borászati és turisztikai vállalkozásoknak, a hazai gazdaságnak. Van-e az adott elemzések szerint a világörökségi címnek pénzben kifejezhető értéke és annak elvesztéséért ki tartozik majd kártérítéssel a borvidéki szereplők felé? Szeretnénk felhívni a figyelmet rá, hogy egy világörökségi címre és értékekre veszélyt jelentő beruházás jelentős mértékben veszélyt jelenthet a szőlészeti, borászati és turisztikai ágazatra, annak hazai és nemzetközi versenyképességére!


A Tokaj-hegyaljai szőlész és borász egyesületek nevében bízva válaszában, üdvözlettel!


Dr. Takács András ügyvivő
Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség

cím:
Tokaj Reneszánsz – Tokaji Nagy Borok Egyesülete
3910 Tokaj Kossuth tér 15.
takacs.andras2@chello.hu; 06 20 458 73 32


« Vissza az előző oldalra

BORIGO ONLINE - Minden jog fenntartva 2013