HÍRSZÜRET


Megalakult a Magyar Sommelier Szövetség

A gasztroforradalomra adott válaszként 2011. június 22-én hivatalosan is megalakult az első Magyar Sommelier Szövetség. Fő céljuk egy szakmai önfejlesztő bázis kialakítása, ahol a sommelier-ek építő jelleggel megoszthatják egymással gyakorlati tapasztalataikat.


„Sommelier-nek lenni többet jelent, mint érteni a jó borokhoz. Ha úgy tetszik, a sommelier a főszakács „italbeli” megfelelője az étteremben. Ő a felelős valamennyi ital – az égetett szeszek, az üdítők, a gyümölcslevek, a kávék, a teák, az ásványvizek, a sörök, és borok megfelelő és szakszerű tárolásáért, beszerzéséért, vendégeknek való ajánlásáért, igényes bemutatásáért, sőt sokrétű tudásának a szivarok világára is ki kell terjednie. Éppen ezért a megfelelő vendéglátási ismeretek mellett fontos, hogy folyamatosan naprakész legyen az ital és gasztronómiai trendek területén is mind a hazai, mind a nemzetközi kínálatot tekintve.” Így definiálta Kovács Antal alelnök a sommelier szakmáját a Magyar Sommelier Szövetség bemutatkozó sajtótájékoztatóján 2011. szeptember 20-án a Kárpátia Étteremben. Sokéves gyakorlati tapasztalata alapján összefoglalta, hogy a sommelier az utolsó kapocs a gasztronómia, a borász, vagy bármilyen termék előállító és a vendég között az étteremben. A feladat komplexitására való tekintettel csak mély tudású, felkészült szakemberek lehetnek igazán jó sommelier-ek szerinte, akiknek folyamatos fejlődésre van szüksége.

Röpke három hét telt el a Szövetség bejegyzési kérelmének májusi és az első – akkor még baráti jellegű találkozó között Káli Ildikó, a Szövetség elnökének elmondása szerint. „A mostani elnökségi tagokkal gyorsan egyet értettünk abban, hogy mielőbb szükség van egy olyan szervezetre, amely operatívan a sommelier szakma fejlődését szolgálja. Szeretnék elérni, hogy a sommelier hagyományok megőrzése mellett a szakmában dolgozók folyamatosan fejlődhessenek, az európai és világtrendek elvárásainak megfelelően. Egyfajta háttérintézményt kívánnak létrehozni, hangsúlyozta az elnök asszony, amely biztosítja a következetesen összehangolt szakmai továbbképzést, és képes érdekképviseleti szervezetként is fellépni.

Céljaik elérése érdekében már felvették a kapcsolatot több hazai borászattal, borvidéki szervezettel – például a Mádi Körrel, Szepsy Istvánnal, a Tokaji Borműhellyel, illetve dolgoznak a nemzetközi kapcsolatok kiépítésén is, hogy tagjaik számára ne csak alkalmi borvidéki bemutatókon, hanem rendszeresen, tematikusan felépített kurzusjellegű képzésekkel is képesek legyenek biztosítani a szakmai fejlődéshez vezető utat.

A kérdésre, hogy a korábban Budapest Sommelier Club néven működő szövetség mellett/helyett milyen feladatokat kívánnak ellátni, és miben különböznek tőlük az elnök asszony elmondta, hogy próbálták felvenni a szervezettel a kapcsolatot együttműködési céllal személyesen, postai és elektronikus úton is, azonban megkeresésükre semmilyen formában nem reagáltak. A két szervezet közötti legfőbb különbség, hogy előbbi csak szóban létezik, jogi formába nem öntötték soha, míg az általuk alapított Szövetség törvényes bejegyzéssel is jogot kapott működésére. Céljaik alapvetően egyeznek a Budapest Club-éval, azonban annál operatívabb, szervezettebb szakmai tevékenységet kívánnak folytatni.

A Szövetség létszáma folyamatosan bővül, ezidáig olyan jeles éttermek szakemberek csatlakoztak például, mint a Gundel, az Onyx, a Manna, a Bock Bisztró, a Symbol, a Kistücsök vagy a Déryné sommelierjei. A tervek szerint a tagok 90%-a szigorúan szakmai berkekből, a szakmát gyakorlókból kerülhet majd ki. Hogy mire van szükség ahhoz, hogy valaki csatlakozhasson a Szervezethez? Két elnökségi tag ajánlására és a jelképes, havi 1000 Ft-os tagsági díj befizetésére.


« Vissza az előző oldalra

BORIGO ONLINE - Minden jog fenntartva 2013