HÍRSZÜRET


Borjog és Bormarketing Konferencia

A borágazatot érintő számos fontos kérdésről szó esett március 3-án a budapesti Boscolo New York Palace Hotelben: a borjog és bormarketing szakértői népes publikum előtt fejthették ki gondolataikat. Az elhangozottakból sokáig táplálkozhatunk.
Írta: Borigo


A konferenciát Rókusfaly Pál köszöntője után Kis Miklós Zsolt beszéde nyitotta, aki a – Miniszterelnökség képviseletében – elsősorban a vidékfejlesztési programban rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet. Mint elmondta, jelenleg 20 milliárd forint áll rendelkezésre a borászati beruházások támogatására, a technológiai eszközök fejlesztésére. A borászok számára további lehetőségként említette a nem mezőgazdasági tevékenységek, azaz borturizmus, falufejlesztés és vidékfejlesztés támogatását. A szakmai fórum céljáról szólva úgy fogalmazott: „Bízom benne, hogy a résztvevők közötti párbeszéd egyfajta hídként létrejön a szereplők között.

Nagy érdeklődés övezte Légli Ottó beszédét. Az új elnök a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának megújulásáról ejtett szót, kiemelve egy mindenki által elfogadott stratégia szerepét, melynek központjai a borrégiók lesznek majd. Megújul a HNT informatikai rendszere, a bor.hu weboldal és újragondolják a borversenyeket is.




Héjj Dávid miniszterelnöki biztos a tokaji régió komplex fejlesztéséről beszélt, kiemelve, hogy a fő feladat a vidékfejlesztés, amelyen belül az infrastruktúra javítása mellett, legfontosabb a megfelelő oktatás-képzés felépítése a borvidéken. Mint mondta, a környékbeli települések nem támaszkodhatnak csak és kizárólag a borra, a vidék fejlesztésére, a minőségi gasztronómiára és programokra éppúgy szükség van. A közeljövőben a 2017-re megépülő, Tokajt megkerülő bicikliút megépítése jelenthet áttörést. A hosszabb távú célok közt a legfontosabb a demográfiai krízis megoldása.

Lipcsey György a Magyar Turizmus Zrt. képviseletében többek között a külpiaci promócióról beszélt, kiemelve a furmint és a kékfrankos szerepét, illetve a düsseldorfi ProWine-t, amelyen idén is lesz hazai kiállítói zóna.

Többek között a megújuló jövedéki törvényről, a bevezetésre váró, kisüzemi bortermelői státusszal kapcsolatos kérdésekről és a borászatok csökkenő adminisztrációs terheiről beszélt Dr. Bogdány Viktor, a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója.

Az eredetvédelem jelentőségéről és a földrajzi jelzésről, mint potenciális értéknövelő tényezőről beszélt Gál Péter a Földművelésügyi Minisztérium részéről, kiemelve, hogy az utóbbi időszakban felére csökkent a földrajzi jelzés nélküli termékek mennyisége.




Sárecz László, a Földművelésügyi Minisztérium tanácsadója az európai agrártermékek promóciójáról osztott meg néhány gondolatot. Az uniós irányelvek alapján érdemes a borászoknak figyelembe venni, hogy az EU a nemzeti vagy a transznacionális (alpesi, mediterrán) kategóriákat támogatja, a folyósított támogatásokból a győztesek nem bátoríthatnak a nemzeti megvásárlására.

Többek között az uniós szabályozás anomáliáiról, az Európai Bizottság adminisztrációcsökkentést célzó, de valójában a helyzetet tovább bonyolító rendelkezéseiről szólt előadásában Dr. Brazsil Dávid, a HNT főtitkára. A borász számára minden adminisztrációval töltött perc egy „áldozati költség”. A bor nem alkoholos ital, hanem tradicionális termék, ezt fontos megérteni – hangsúlyozta.

Nagy érdeklődés övezte Szepsy István Hagyomány, minőség, ár címmel megtartott előadását. A mádi borász a termék árát befolyásoló tényezők fontosságáról alkotott véleményét fogalmazta meg: a furmintról szólva elmondta, hogy a szőlőfajta megjárta a poklot, de ma a csúcskategóriát képviseli, az aszú pedig már dűlőszelektált furmintból készül. Az aszútermelés a világ legdrágább termelési eljárása, de a technológiai édesbor-termeléssel nem kell és nem is szabad versenyezni: csúcsszereplők szeretnének lenni a világban és az árat is ehhez fogják igazítani. A borász kitért az extrém magas és köves területeken, a Kővágő-, a Bányász- és a Király-dűlőkben zajló újratelepítésekre is, kiemelve, hogy az öreg tőkék a génbank-szerep mellett az elődökkel való szellemi kapcsolatot is jelentik.




Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke a közelgő magyarországi megmérettetés kapcsán a verseny lebonyolításáról, a névadó Paul Bocuse-ról, valamint a gasztronómia és a hazai borok kapcsolatáról beszélt előadásában. Óriási siker, hogy Magyarországnak sikerült elérni, hogy két magyar alapanyag – a gímszarvas borjú, valamint a kecsege és kaviárja – is szerepeljen a versenyen.

Hernyák Tamás és ifj. Gál Tibor a Junibor létrejöttéről elmondta, hogy a tanulás iránti vágy, valamint a diákokkal, fiatalokkal való párbeszéd hívta életre a szervezetet, amely a jövőben nagyobb figyelmet fordít majd a tehetségkutatásra.




Stylianos Filopoulos, a Wine in Moderation igazgatója egy ritkán „kibeszélt” területről, a mérsékelt borfogyasztásról és az ehhez kapcsolódó mozgalomról, a fenntartható borkultúráról, az alkoholfogyasztás és az egészséges életmód összeegyeztetéséről beszélt gondolatébresztő előadásában.

Simone Tacconi a magyar borok külföldi lehetőségeiről szólva elmondta, hogy a magyar borok szerinte kiváló minőségűek, de a stíluson még lehet finomítani és a nemzetközi trendeket is érdemes figyelembe venni. A piac a harmonikus, könnyebb borok és az autochton fajták irányába tart. Az eredetmegjelölés mellett fontos a nemzetközi várásokon és sajtóban való megjelenés.

A konferenciát a már hagyományos kerekasztal beszélgetés zárta Balassa István, Ditz Edit, Ducsai-Oláh Zsanett, Frittmann János, Heimann Zoltán, Horkay András és Uj Péter részvételével. A Rókusfalvy Pál által vezetett, „Stratégia és finanszírozás” címmel megtartott beszélgetésen parázs vita alakult ki a magyar bor marketing stratégiájáról, márkaépítésről, jelenlegi helyzetünkről a világban.




A konferencián a BORIGO stábja is részt vett, a fenti képen épp a legfrissebb lapszámot szemléljük.


« Vissza az előző oldalra

BORIGO ONLINE - Minden jog fenntartva 2013