Harmonia, noblesse, kékfrankos

Mely Burgenlandban már a határtól karnyújtásnyira kellemetlenül egységesebb az élet szövete, mint az Óperenciás-tengeren innen, a magyar határ innenső felén. Egységes utcaképek, szépen karbantartott homlokzatok, a mindent elborító szőlő szépen megművelve, nyugalom. Történelmi borvidék ez, Sopron 1297-től, Kőszeg 1341-től, Ruszt 1479-től szállíthatta vámmentes borait az ausztriai tartományokba, a térség a monarchiában Ruszt-Pozsony-Soproni borvidék néven alkotott egységes régiót, melyet Trianon tépett darabokra és a komenizmus szigetelt el egymástól.

Burgenland kismartoni járásában vagyunk, Kismarton (Eisenstadt) Burgenland és az Esterházy-birodalom fővárosa. 1622-ben került az Esterházy-család tulajdonába, amikor Miklós gróf távoli munkácsi pecóját elcsereberélte Bethlen Gáborral, annak fraknói és a kismartoni uradalmaiért. Az Esterházyak azóta borászkodnak a környékbe’, a vári pincékben már a 17. században hercegi bort tároltak, a 18. században pedig ugyanúgy a kornak megfelelő legmodernebb önológiában utaztak, mint ma: Maria Lunati-Visconti grófnő, II. Pál Antal herceg (1711–1762) felesége, 1758-ban bízta meg a hercegi tiszttartót, Herbeviller grófot, hogy Burgundiából pinot noir-tőkéket és egy francia borászt hozasson be és telepítsen el a környékben. Ők hozzák be a chardonnay-t, a pinot blanc-t és a pinot gris-t is, melyek mindmáig a térség vezető fajtái közé tartoznak.

Ma 65 hektáros a birtok, ebből 55 termő. Észak-Burgenland legjobb lejtőin, jelesül a Fertőmelléki-dombságon, a Lajta-hegység déli oldalain és a Ruszti-dombság dűlőin élnek a szőlőtőkék. A változatos talaj a pompás borjellegképző képességgel rendelkező csillámpalára és mészkő-hardverekre terül, a Fertő temperálta príma klíma eszményi önológiai fülkéket, mezo- és mikroklímákat hoz létre. Kékfrankos, pinot noir, zweigelt, cabernet sauvignon és merlot, illetve olaszrizling, pinot blanc, sauvignon blanc és chardonnay dolgozik a dűlőkben, a szőlők kétharmada vörös. A legjobb dűlő a Schneiderteil meredek lejtője a Lajta-hegységben, St. Georgenben. A birtok sok bérlő kis szőlejéből lett tagosítva, e mozaik rekonstrukciója ma is folyik, és ez az oka a kicsit túl sok fajtából álló szortimentnek. Maga a pincészet nagyon fiatal lévén, illetve mert az ilyesmi úgy nyeli a pénzt, hogy az még egy Esterházynak is sok, még nem ért a rekonstrukció végére, de már most is megdöbbentően magas színvonalú és egységes borokat készít, illetve őrült komoly szakmai és piaci sikereket ér el. Ha van fő iránya a rekonstrukciónak, annak kulcsszava a kékfrankos. „A kékfrankosban benne van a pinot eleganciája, a nebbiolo tanninjai és a syrah fűszeressége” – idézi egy borász bon mot-ját Josef Pusch borász, hozzátéve: a kékfrankosra szerinte nagyobb figyelmet kellene fordítania a magyar borászatnak, mert csakugyan kimagasló fajta. Jól tükrözi-közvetíti a terroirt, nagy lehetőségek rejlenek benne, csak nem szabad elfeledni, hogy a kékfrankos legyen kékfrankos, sem nem cabernet, sem nem merlot.
A feldolgozó a háború után a kismartoni kastélyban volt, és már itt is komoly borok készültek Rudi Krizan útmutatásai nyomán. A borok kinőtték a kastély pincéit, melyek igazából alkalmatlanok voltak a modern vinifikációs folyamat végigvitelére, ezért a menedzsment 2005-ben új borászat felépítése mellett döntött, és ez az új borászat nem akármi. Az osztrák pincészetek általában és országszerte szervesen alkalmazzák a legmodernebb építészetet, fogékonyak a jó ízlésű avantgarde-ra. Az új Esterházy Pincészet (EP) is ilyen szupermodern és transzparens, ugyanakkor a tájba illeszkedő, picit újvilágias épületbe költözött a kastélyból a Kismartontól szó szerint karnyújtásnyira fekvő Trausdorfba (Darázsfalva, az EP-borok darázsborok). A 6 millió eurós beruházással épülő, csúcstechnológiájú műhely a 2006-os szürettel debütált és máris őrült sikerrel pörög. Itt nem hallani sírást-rívást az eladatlan készletek halmairól, sőt, inkább az a baj, hogy minden túl hamar elmegy, nincs idő a korrekt palackos érlelésre, amit pedig a komolyabb vörösök érezhetően megkövetelnének. Mindez 2009-ben 400 ezer palackot jelent, amiből 160 ezer otthon ment el, 240 ezret japán, német, belga, angol, svájci és finn boriszákok szívtak fel. A jelek szerint a távol-keletieknek nagyon bejön az EP karcsú, de komplex, gyümölcsös stílusa. Az EP 2009-től jelen van Magyarországon is, ahol ez a brand szerintünk tuti sikerre van ítélve, de egyelőre csak a Heinemannék terítenek pár palackot.

Az Esterházy-szortiment három emeleten oszlik el, legalul az Esterházy Classic gyümölcsös-testes-fiatalos borai sorakoznak, sokszor meghökkentően intenzív illatú, koncentrált holmik, melyek acélban, használt barrikban és/vagy nagyfában érnek. Egyáltalán nem egydimenziósak, többet mondanak, mint amit a hasonló súlycsoportú reduktív cuccok szoktak, itt van egyébként 10 %-nyi vásárolt alapanyag is. Egy grádiccsal feljebb láthatni az Estoras házasításokat, elegáns hascímkéjükön az Aranygyapjas renddel. Ezek már nagyon komoly tételek, mélyebb, komplexebb, telt kortyú, de a gyümölcsről szóló borok, mely gyümölcsösséget az ügyes osztrák borkommunikáció az osztrák bor par excellence sajátságaként ragad meg. Felül az egyedibb, egy dűlőből való, barrikolt Esterházy Single Cru, e kategória csúcsbora a Tesoro, mely a kincstárról kapta a nevét, a 2008-as őrült szép csipkebogyós-konyakmeggyes illatú cabernet-merlot (merlot 56%) szelekció, elegáns, hosszú, nagyon finom. A kóstolt Esterházy-borok egységes ívű szortimentjében nincs lyuk, a borok már a legegyszerűbb kategóriában is teltséget és intenzív jegyeket mutató, mindig hallatlanul finom hordóízekkel kísért, jól iható, elképesztő kvalitású, jellemzően fiatal, még érlelésre szoruló boroknak tűnnek. Mint minden napnyugati pince, párlatokat, rafinált lekvárokat-zseléket-olajokat, természetes édesborokat és szexi pezsgőket is kínálnak, mely nyalánkságok színvonala méltó a szortimenthez és a névhez. A Classic borok árai 6 és 9 euró, az Estoras boroké 10 és 12, míg a Single Cru boroké 15 és 23 között szórnak, melyek kvalitásaikat tekintve barátinak és megfizethetőnek mondható árak.

Az osztrák borászatok általában családi kézben vannak, az EP persze ennek sajátos esete, nem éppen családi kispincészet, hanem a hajdan leghatalmasabb magyar arisztokrata család gazdasági clusterében a korona ékköve. Ma az Esterházy-művek hatalmas, nyereségorientált és virágzó kapitalista vállalkozás, amely hagyományosan nagy súlyt fektet a kultúra támogatására is. Esterházy Melinda, 1946 óta V. Esterházy Pál herceg özvegye ma Ausztria leggazdagabb birtokosa, aki a családi vagyont osztrák magánalapítványokban helyezte el, ezek: az F.E. Familien-Privatstiftung Schloss Eisenstadt (Családi Alapítvány Esterházy-kastély), az Esterházy Privatstiftung (Esterházy Magánalapítvány) és a Domänen Privatstiftung (Birtok Magánalapítvány). Az alapítványok vagyonát a 2001-ben alapított Esterházy Vállalkozások Kft. kezeli, az Esterházy Betriebe ügyvezetője az ugyancsak nobilis származású Dr. Ottrubay István, aki modern menedzser-főispánként irányítja a birtok ügyeit.



Az Esterházyak a kultúrát és a mecenatúrát ma is ugyanolyan fontosnak tartják, mint anno, amikor Haydn mester húzta a talpalávalót a hercegi udvarban, mely egy szigetnyi Európát jelentett a török tépázta vesztbalkánon. (Az Esterházyak mindig töretlenül Habsburg-pártiak voltak, ami nagyon határozott nézetem és a történelmi tények tanúsága szerint nemcsak a török rémálommal szembeni egyetlen reális alternatívát jelentette, hanem az Európához, a Nyugathoz, az occidentalitáshoz való egyetlen kapcsolódási pontot is, minden hátulütője, például a magyar borkereskedelmet is elsorvasztó vámpolitika ellenére is). A sokat kárhoztatott labanc connection nélkül ma mi is a vegytiszta Balkánhoz tartoznánk, így csak félig, fura és nehezen fogyasztható küvéjeként európaiságnak és balkániságnak, ami valszeg még mindig jobb, mint szerbnek, bolgárnak vagy koszovóinak lenni). Mármost mainapság, heutzutage, egyfelől az állandó kiállításokért is érdemes kiruccanni Kismartonba vagy a fraknói várba, de még jobb, ha az ember ezt az aktuális kulturális eseményekhez köti. Hét állandó kiállítás van a kastélyban és a várban egyébként, egyebek között Európa legnagyobb magán fegyvergyűjteménye és a plebs által csak 2003 óta látogatható mesebeli kincstár, ahol 1641 óta gyűlnek az olyan holmik, amilyenekről az ember csak a mesekönyvekben olvas.

Jelen cikk kizárólag a BORIGO Online Bormagazin oldalain érhető el.