Ma reggel hat órától érvénybe lépett az egyik legnagyobb hazai szupermarket lánc akciós borkatalógusában hirdetett mutatvány. Nevezetesen, hogy egy csomó bort jóárasítottak a kedvünkért. Sajnos a katalógusukból kimaradt az évjárat megjelölése, nyilván úgy vannak vele, hogy az átlag magyarnak tökmindegy a dolog.
|
Avagy: Szélmalom, harc. Lukács Szabolcs a 2007-es magyar sommelier-bajnokság győztese, az a típusú fiú, akit szelídsége és okossága okán mindenki kedvel. A soproni családi étterem, a Szélmalom sommelier-jével folytatott vidám csevegésünk elég kritikusra sikeredett, mivel a vendéglátás a nagy magyar egész része, így a részt ugyanazok a súlyos és lehangoló nyavalyák gyötrik, mint az egészet.
|
Nekiindultunk a Duna Borrégiónak, főként kikapcsolódni, de ha már arra jártunk, nem maradhatott ki néhány borászat meglátogatása sem. Inkább olyan pincészeteket kerestünk fel, akik valamilyen oknál fogva még nincsenek a felkapott célpontok között, azonban a boraik néha meglepetést okozhatnak. Élménydús útleírás következik, némi boros lábjegyzettel.
|
Van egy olyan érdekes alaptulajdonságunk, hogy hol lassabban, hol gyorsabban, de mindenképpen biztosan hagyjuk elkallódni az értékeinket. Ha valamiből kevés van a világon, azt máshol őrzik, védik és büszkén mutatják meg az érdeklődőknek. Valami ilyesmiről lesz most szó. Szerény kereteink között, a figyelemfelkeltésre aplellálva, a Sümegi Várhegyre invitáljuk az olvasót.
|
Valamikor réges régen, az 1855-ös párizsi világkiállítás évében a Bordeauxi Kereskedelmi Kamara - felkérésre - elkészítette a legjobb borok listáját. Médoc vörös és Sauternes fehérborai szerepeltek a papíron, 61 birtok öt kategóriába sorolva. A többi már történelem...
|
Nem tudom igazán, hányadik alkalommal állít ki Szekszárd Budapesten. Azér’ nem tudom, mer’ már egyszer voltam, azóta viszont valahogy mindig elkallódik a BORIGO meghívója, arra nem is merek gondolni, hogy… Szóval tavaly nem voltunk, és idén sem jött, a szekszárdi termelők viszont tudják a tutit, vagyis külön is szólnak, ettől függetlenül idén is kvázi be kellett lógnunk…
|
892 esztendőt átívelő történelem csapódik le az emberben, ha a Templomos Lovagokra gondol. Így van ez akkor is, ha egyszercsak meghívást kap, hogy kóstolja meg a templomosok borait, amit az újjáalakult rend az olaszországi toszkánában alkotott meg, ottani birtokán, egy helyi borász (aki maga is lovag) közreműködésével. Egy kis múltidézés következik, borvirágos történelemóra kezdőknek és haladóknak.
|
Két éves diskurzus után 2010. május 5-én összeültek a reprezentatív magyar borászati szervezetek vezetői, hogy érdemi lépéseket tegyenek egy nagy szőlő-bor szakmaközi szervezet létrehozása érdekében. Az új struktúra tényleges hatalommal rendelkező, az ágazat érdekeit egyeztető, azokat akár az állammal szemben is érvényesítő szuperszervezet lenne.
|
Esterházy - ez a név a néhány globális magyar szuperbrend egyike mondjuk a tokaji és Puskás mellett. Ez a név álmot jelent, magyar álmot a pazarló gazdag emberről, a bugyellárisában két kézzel vájkáló úrról…
|
Megint túl vagyunk egy mind érzékileg, mind szakmailag hallatlanul élvezetes kóstolón. Minden év április végén tartja a Tokaj Renaissance évi rendes bemutatóját, amely idén némelyek jóvoltából és szerencsére túlnőtt egy sima borizés találkán.
|
Pénteken sikeresen véget ért az első „Legyen egy új hordód!” ifjú borász pályázat. Nemcsak a tíz továbbjutó, de a zsűri tagjai is izgatottan várták a délutáni megmérettetést, mert ehhez hasonló verseny még nem volt borász körökben.
|
Az ausztrál szőlőültetvények több mint egyhatoda veszteséges, legalábbis erre mutatott rá egy jelentés. A keresletet jóval meghaladó kínálat komoly problémákat generál, ami 20%-os aránynál talán nem is oly meglepő. Az illetékesek szerint drasztikus intézkedésekre lesz szükség.
|
Kis hazánkban egyedülálló esemény tanúi lehetünk, megalakult ugyanis a Soproni Kékfrankos Kft., a soproni pincészetek közös vállalkozása. Már a gondolat is szuper, megirigyelhetné sok hazai bormarketing guru!
|
Nos, valóban egy csodálatos esten vehettünk részt, ékes példájaként annak, hogy milyen magasságokba lehet emelni a különböző művészetek összefogását. A közös pont, a világ kifordításának alapköve Hubay Jenő személye volt, a résztvevők pedig akik életet lehelltek a valaha élt egyik legnagyobb hegedűművész estjébe rendesen kitettek magukért. Még nagyon sok hasonló programon szeretnénk részt venni, hisszük, hogy ez az út nemcsak járható, hanem követendő is.
|
Aki megteremtette a cserszegi fűszerest, az már letett valamit az asztalra. Akár hátra is dőlhetne, mert a cserszegi fűszeres nagy mű, járja világhódító útját, immár Kaliforniában és Kínában is gyökeret vert. De Bakonyi Károly nem tétlenkedik: hallatlanul izgalmas fajtakísérleteit a cserszegi létrehozása óta is folytatja, szerintünk hasonló potenciállal rendelkező fajták tucatját hozva létre, mely új szőlők például kiszélesíthetik a magyar ökológiai térbe illeszkedő kékszőlők spektrumát is.
|
Tavaly Mészáros Pál pincészete egyike volt azon háromnak, amely pincék majdnem megnyerték az Év Meglepetése díjat. Nos, az idén Mészárosékat már nem lehetett a háttérbe szorítani, három egészen kiváló tételük került be a 100-ba. Szekszárdon járva hozzájuk is betértünk egy beszélgetésre, aminek a végén azzal a furcsa érzéssel álltunk fel, hogy tulajdonképpen miért is gondoltuk mi, hogy mindez meglepetés?
|
Azt a fülest kaptuk egynémely ismerősünktől, hogy Egerben, egy kis, udvari házikóban Magyarország talán legfinomabb sajtjait készíti egy lelkes fiatalember és barátai. Nem kellett minket sokat győzködni, hiszen november utolsó napjaiban egyébként is a környékre szólított a kötelesség. Varázslatos délutánt töltöttünk Sándor Tamás társaságában, ahol ízelítőt kaphattunk nemcsak a sajtokból, hanem az etikus terroir-szemléletből is.
|
Ma az országban egyetlen olyan hegység van, amelynek egyik oldalát sem nyaldossa egy borvidék sem: a Börzsönyről van szó. Ha kicsit pontosítani akarnánk, akkor azért ez így nem teljesen igaz, elvégre a hegység keleti lábánál található Szendehely, amelynek szőllei is vannak, mégpedig a Mátrai Borvidékhez csatolva. Úgy, hogy a településtől keletre ott van még ugyebár a Cserhát, a Mátrát közel-távolról sem látni semerre.
|
Már egy hónapja a polcokon van a BORIGO 100, az elkövetkező napokban néhány szemelvényt közlünk belőle. Az Év Borászata címet elnyert Takler Pincével kezdünk, mégpedig idősebb Ferenccel készült interjúnkkal.
|
Monoron megmozdult valami. A borászati tanösvény csak egy lépés volt, ezután jött a pincefesztivál, ott van még persze a borverseny, a borrend bálja, de az igazi cél sem várathat már magára sokáig, nevezetesen hogy ha valaki csak úgy kitéved a hegyre, mindig legyen ott tíz-tizenöt nyitott pince, ahol egy kellemes bor mellett lehet elmélkedni a világ sorsa felől.
|
Pálos Miklós Észak-írországi, majd spanyolországi, londoni munkák után tért haza 2003-ban, majd azonnal beiratkozott a Corvinus Egyetem szőlész-borász szakmérnöki továbbképzésére. Mellette a szakmunkásképzőbe is járt Villányba, mert úgy gondolta, ott jó gyakorlati alapokat kap, és hogy bizonyítsa, nagykanállal eszi az életet, a kenyérre valót a Takler Pince szőlészeti vezetőjeként szerezte meg.
|
Bekerültünk a Wine Spectator-be. Főszerkesztőnk, Bányai Gábor Botond érdekeset olvasott a magazin 2009. október 15-i számában, és nem hagyta szó nélkül. Olvasói levelét a WS 2009. november 30-i számában közölte.
|
Nagyon erős fiúi érzés az apa nyomdokain haladni, ez tulajdonképpen ösztönös, kicsit nem figyelünk oda, és már rögtön azt csináljuk… Különösen így van, ha az édesapa valami feldolgozhatatlan tragédia miatt korán eltávozik, nos, ilyenkor a fiú fokozottan szeretné folytatni, befejezni, teljessé tenni, amit ő elkezdett. Ilyen történet Kvassay Leventéé is.
|
Mééééér’, már a manufaktúra is ciki? – kérdezheti a nyájas olvasó a cím láttán, és lenne is igaza. Mert a manufaktúra szép és jó dolog, borászatban pláne, de van egy hátulütője. Ez pedig az, hogy bizony egy igazi magyar garázsborászatban nagyon kevés jut igazán jó technológiára, tároló helyiségre, miegymásra, és ezt csak első látásra bánja a fene.
|
A lazább szabályozás és az alacsonyabb árak vonzzák a potenciális vevőket. Az új-zélandi kormány legutóbbi lépése, hogy lazítson a külföldi befektetőket sújtó szabályokon megnyitotta az ország borászati ágazatát a tengerentúli vásárlók számára. Az eddigi legnagyobb befektetés a New Zealand Wine Fund felvásárlása a Foley Family Wines által. Ezzel a külföldi tulajdon az iparágban több mint 45 százalékosra duzzadt.
|
Leginkább az argentinok ugranak be az embernek malbec-ügyben. De mi van akkor, ha a borvidék, ahonnan a fajta származik, egyszer csak megrázza magát, és úgy dönt, hogy most aztán mindenkinek megmutatja? Ez történik most Cahorsban, Bordeaux és Toulouse között félúton, a malbec szülőhazájában. Franciákra nem jellemző hajlékonysággal nyomulnak a Cahors-iak, minimálpénzből, de nagyon hatékonyan.
|
A BORIGO hamarosan megjelenő augusztusi számában a Bikavér lesz a címlapon. E rendkívül sokrétű múlttal és jelennel megáldott borfajta talán a legismertebb magyar bormárkanév is egyben, éppen ezért magazinunk minden oldalról körüljárta. Itt és most csak egy fantáziaírást közlünk, a többiért meg kell venni majd a lapot…
|
Bármi, amiben szerepel a Balaton szó, egy kicsit olyan Magyarországon, mint a futball vagy a politika. Mindenki ért hozzá, mindenki tud róla valamit. Alig akad olyan ember ma kis hazánkban, akinek ne kapcsolódna legalább egy élménye a „Balcsihoz”. Persze a BORIGO inkább borokról ír, így már szűkül a kép, de a Balaton-felvidék kifejezés mégsem kizárólag a borvidéket fedi, sőt! Ide tartozik földrajzilag Badacsony és térsége is. Most mi mégis a „kistestvért” látogattuk meg, vagyis a Káli-medencét és a Keszthelyi-hegységet, amely két különálló kisrégió, mégis együtt alkotják a Balaton-felvidéki Borvidéket.
|
A Somlói Borvidék a roppant változatos magyar borvilágon belül is a legegyedibb, legnagyobb múltú és jövőjű bortájak közé tartozik. A különös varázsú hegyen az elmúlt néhány évben dinamikusan fejlődik a borkészítés, itt nem üres szólam, hogy a hagyomány és a legmodernebb technika együttműködésével készülnek az egyre szebb borok. Ezt a fejlődést, melyet a borszakma itthon és külföldön egyre nagyobb elismeréssel fogad, szeretnék bemutatni a somlói borászok a borra és kultúrára szomjazók szélesebb közönségének a Somló Hangja fesztivál keretei között.
|
Nem tudjuk kinek mi jut eszébe a címről, de amiről szó lesz azon bizony még mi is elcsodálkoztunk néha. Pedig nem tűnhet túl nagy teljesítménynek meglátogatni egy csőszházat, megszemlélni egy kápolnát egy régi szőlőhegyen, esetleg egy régi présházat lefényképezni. Most mégis máshogy történt: Budapest X. kerületében jártunk – Kőbányán – egy igazi múltidéző utazáson, régvolt szőlőhegyeken.
|
Az éleződő versenyben a magyar borászok szemében is felértékelődni látszik a marketing, melyhez három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Sikeres marketingről úgy egy milliárd alatt nemigen érdemes beszélni. A Bormarketing Kht. létrejöttével és a jövedéki adó (zömének) marketing-célokra való átirányításával - hosszas vajúdás után - megteremtődtek a sikeres piacszervezés feltételei és forrásai. A bortörvény minapi módosításával ezek a források a akár felükre csökkenhetnek, a 8 forintból kábé 5-6 forint lesz, az éleződő versenyben tehát ismét jóval kevesebből kell majd gazdálkodni, mint amennyi a sikeres nemzetközi megjelenéshez kellene.
|
Azt mondjuk, azt mondják eredetvédelem. Összetett szó, két részből áll. Ha elkezdjük kicsit boncolgatni, akkor nem értjük, miért van köze e szónak a borászathoz. Miért fontos itt az eredet? Miért kell az eredetet védeni? És egyáltalán: miért nem elég, ha bor egyszerűen csak… jó? Elmagyarázzuk.
|
A minap újabb ötlettel állt elő a Magyar Bormarketing Kht.: fröccskultúra kampányt kezd, ami lássuk be töklogikus. Ha mondjuk sör helyett nagytételben visszaszokik a magyar e nyári üdítőitalra, egész biztos néhány tíz- esetleg százezer hektóval több bor gurul le a torkokon évente. A BORIGO kissé elirigyelte a témát, vagyis utánanéztünk a bor és a víz kapcsolatának.
|
Umbria gyakorlatilag ugyanolyan jó hely, mint Toszkána, csak kicsit később kezdte azt a fajta kommunikációt, amely a címlapokra repítette az északi testvért. Mert testvérek, ez nem is kérdés, ha valakit bekötött szemmel odavinnénk, majd levennénk a kendőt, tuti nem mondaná meg, hogy melyik tartományban van. A dombok, az etruszk eredetű városkák a dombtetőkön, az olajfák, a ciprusok, a kanyargó utak mind-mind nagyon hasonlatosak. Egy dolog azért van, ami alapján talán el lehetne dönteni a kérdést: a szőlők.
|
Tizenhatodszor rendezték meg április végén a brüsszeli székhelyű Concours Mondial-t (CM), mely már a világ legnagyobb borversenyei közé emelkedett. A Borigo erős csapattal képviseltette magát, részletes tudósítást következő magazinunkban olvashatnak, gyorsjelentésünket Tompa Imre állította össze.
|
Azért azt még a vájtszájúak közül is kevesen tudják, hogy a verdicchio egy szőlőfajta. A Közép-Olaszországban őshonos fajta leginkább Marche régióhoz kötődik, a földrajzi fogalom szinte együtt él a szőlőfajta nevével a borkedvelők fejében.
|
Talán fellengzősen szól a cím, viszont teljesen igaz. A Biondi Santi család valóban a Brunello névadója, ők palackoztak először ezen a néven bort, mégpedig az 1888-as évjáratot. A birtok ma is a tökéletesség mintája, benne járva-kelve az ember (és a borász) azt látja, hogy ez a dolog rendkívül egyszerű. Igen, csak kell hozzá a 150 év tapasztalat, tökéletes és biztos ízlés, és persze azért pénz is.
|
Mintegy hatvanötezer esztendővel ezelőtt a barlangból kinézve mindenütt erdő volt látható. A szédítő mélységben alant rohanó víz talán még több volt, mint patak, a későbbi szőlőhegyek még egybeolvadtak a lombkorona alatt. A barlangot ma Suba-lyukként ismerjük, a Hór patak völgye pedig a legnagyszerűbb választás, ha az ember méltó módon akarja megközelíteni a Bükkalját.
|
A magyar vörösbor-rajongókra, és persze a termelőkre nehéz idők jártak az utolsó pár évben. A 2003-as évjárat után egy kis lapály keletkezett, a 2004 ugyan egészen rendesre sikeredett, de a 2005-ös a nagy nyári esők következtében korántsem lett olyan koncentrált, mint azt manapság a nagyközönség elvárja. Ugyanakkor már a szüret után lehetett tudni, hogy 2006 egészen más lesz.
|
Már évek óta vérre menő vita folyik a szerencsi biomassza erőmű, közismertebb nevén a tokaji szalmaerőmű építése körül. A BORIGO úgy gondolta, hogy körülnéz, mi történt eddig és hol áll a dolog most.
|
Hosszú időn át, az elmúlt évszázadokban a magyar szőlészeti és borászati kultúránk meghatározó fajtája volt a kadarka. Ki ne hallott volna már a híres budai (Tabán), csongrádi, kiskőrösi, soltvadkerti, szekszárdi, vaskúti és villányi kadarka borokról, vagy az Egri és a Szekszárdi Bikavérről, melyek egyik alkotója a kadarka ma is.
|
Egy olyan pillanatot sikerült elkapnia a BORIGO-nak, mely egykor akár történelmivé is avatódhat. A nyolc felvidéki riport megismételhetetlen pillanatfelvételt örökít meg. Szinte mindegyik bemutatott borász a rajtkockán áll, már nagyon szép borokat készítenek, ám többségük még az ismeretlenség homályába burkolózik, szőlőültetvényeik pedig épphogy csak kezdenek termőre fordulni, vagy mostanában ültették/ültetik el őket.
|
"Afrika mindig tud valami újat nyújtani" ¬ mondta Plinius római polihisztor a Krisztus utáni első században és lássuk be, igaza volt. Mondjuk, ha azt mondom, hogy valaki hozza össze egy kalap alá az üldözött hugenottákat, egy Simon van der Stel nevű úriembert és az ablak alatt nyaranta illatozó muskátlit, keveseknek jut majd eszébe Dél-Afrika. Pedig, pedig….
|
Szlovénia a legnyugatiasabb posztkomcsi ország fejlődő, a miénkhez hasonló, de erős osztrák és olasz hatásokat mutató borkultúrával. A szép kis ország több szerencsés körülmény összejátszásának köszönheti nyugalmas és nyugatias karakterét.
|
|
 |
|
|
