LECSENGÉS


Örvény

Azt mondják, hogy a bor olyan, mint egy örvény. Aki közel kerül hozzá, azt magához vonzza, és soha többé nem engedi el. Az ember jó esetben a szélén lubickol, aztán egy apró mozdulat, és már benne is vagy a kellős közepében.
Írta: Borigo


A teremtéselmélet, és az evolúcióelmélet közül én inkább a sorsszerűségben hiszek. Az érzésem az, hogy a földi létünk kritikus momentumai mérföldkőként állnak az út mellett, csak meg kell keresni őket. Nehéz lenne mind felsorolni, de utólag visszagondolva, az én életemben is tisztán látszanak ezek.

Szavamra mondom, végig incselkedtem az örvénnyel. Mindent megtettem annak érdekében, hogy magával rántson, szinte beúsztam a közepébe, hátha ott izgalmasabb lesz.

Az lett! Néhány hónappal ez előtt (vidáman autóztam hazafelé Mád-ról az első palack saját hordómintámmal a csomagtartóban), megcsörrent a mobil, hív a barátom, meséli, hogy milyen új kalandba kezdtek. Vettek egy lepukkant, őskori elemekből felépített borüzemet, és abból kellene modern, működőképes, borászatot varázsolni. Verpeléten. Dióhéjban ennyi, a feladat adott, van rá kb. három év, elvállalom-e?

Sejtette, talán tudta is, hogy szeretem a kihívásokat. A válasz nem volt kétséges…

Tudom, hogy a jó bor készítésénél csak annak értékesítése a nehezebb. És azt is tudom, hogy az a legjobb bor, amelyik ki van fizetve. De hiszek abban, hogy tisztességes, kitartó munkával – mint bármelyik egyéb szakmában -, itt is lehet elérni eredményeket. Aztán idővel a borainkat is lehet majd bírálni. Tipikusan a hóhér esete, akit akasztani visznek.

Remélem folyt. köv.


Bálint László


« Vissza az előző oldalra

BORIGO ONLINE - Minden jog fenntartva 2013