Heberto Padilla: HÓDOLAT (Homenaje)

Heberto Padilla: HÓDOLAT (Homenaje)

a nagyapám kötötte az ebet a karóhoz
(spanyol volt az öreg)
hogy csak beérik neki a jerezi
és hogy szőlőből lesz bora

előttem van ahogy forgatja a földet
éjjel-nappal a tőkéket sarabolja
vizenyős fakó szeme egyre vizslat

fantaszta volt és a lugas
mégis csak egyre nőtt
fellélegzett a szélben
kitágult tüdeje

de a jerezi csak nem ért be

trágyázták fehérek és feketék
kutyák soha le nem vizelték
nagyapám mint egy istenverte hódító
süvöltötte utasításait

akárha a santamaría fedélzetéről
a ház lett a hajó
és egy új levél vagy virág
hírmondó volt mint egy madár

láttam küszködni férfiakat
láttam a kőbányában szikrát vetni a csákányt
a kövön félrecsúszni
nagyapám volt a csákány
a jerezi a kő

nincs abban semmi különös
hogy húsz évvel később a haragtartó unoka
így hódol nem a nagyapának
hanem az engedetlen jerezinek amiért
nem ért be a konok öreg szigetlakónak

Heberto Padilla Kubai költő, 1932-ben született. Kezdetben Castro forradalmának lelkes támogatója, ám a 60-as évek második felétől nyíltan kritizálja. 1968-as kötetéért (Fuera del juego, Játékon kívül – ebben jelent meg ez a vers is), először házi őrizetbe veszik, majd koncepciós per végeredményeként bebörtönözik. A Padilla-ügy néven elhíresült affér következményeképpen rengeteg latin-amerikai értelmiségi ábrándult ki a marxizmusból, köztük az idei irodalmi Nobel-díjas, a perui Mario Vargas Llosa. 1979-ben feleségét és fiát kiengedik az országból, nemzetközi nyomásra Padilla is szabadul, de őt csak a következő évben hagyják külföldre távozni. New Yorkban, Washingtonban, majd Madridban él, végül az Egyesült Államokban telepedik le. 2000-ben éri a halál.

Imreh András költő, műfordító 1990-ben szerzett doktori diplomát az ELTE jogi karán, illetve a bölcsészkaron ugyanebben az évben végzett esztétika szakon. 1994-ben angol nyelvtanári diplomát szerzett az International House-ban. 1990-től 2001-ig szabadúszó nyelvtanár, 2001-től 2002-ig a Nagyvilág című folyóirat angol rovatának vezetője volt, azóta szabadúszó. Költői munkássága mellett angol, francia és spanyol nyelvből fordít. Versei többek közt a Holmi, a Mozgó Világ a Nagyvilág, a Nappali Ház, a Pannonhalmi Szemle és a Beszélő című folyóiratokban jelentek meg. A Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesületnek és a Műfordítók Egyesületének tagja.