AKTUÁLIS


Juhfark de nem lehetetlen

Még a szeptemberi, Somlón megtartott Juhfark Ünnep kapcsán úgy éreztük, hogy részletesebben meg kell kutatnunk a témát. E helyen a rendezvény házigazdájával, Tornai Tamással készült interjúnkat közöljük. A teljesen anyag a BORIGO októberi számában jelent meg.
Írta: Borigo


A somlói juhfark - mint olyan - az ország egyik legismertebb bormárkája, ráadásul Magyarországon kívül lassan ismertebb és elismertebb mint a határokon belül. Egyedi fajta terem egyedi termőhelyen – ez a tény önmagában predesztinálhatja a sikerre. Tény viszont az is, hogy problémás termeszthetősége a termelőket, férfias savszerkezete pedig a fogyasztók egy részét készteti meggondolásra a választáskor. Ezt a gordiuszi csomót próbálja meg átvágni az a kezdeményezés, amely a fajtát mind szakmai, mind pedig kommunikációs oldalról a figyelem középpontjába igyekszik állítani. Ennek a munkának a leglátványosabb eleme a Juhfark Ünnep, amely szeptember közepén került megtartásra, a amelyen a BORIGO stábja igyekezett megszólaltatni olyan borvidéki szereplőket, akiknek markáns a véleménye a témáról. Ennek során egy kicsit hosszabb beszélgetés kerekedett Tornai Tamással, a munka egyik kezdeményezőjével, de bemutatjuk még három fiatal termelő véleményét is.

Borigo: Nyilván akár az a kérdés is felvetődhet az átlagemberben, hogy miért pont a juhfark az a fajta, amelyet a helyi termelők ki akarnak emelni, hiszen a hegynek annyi arca és üzenete van, hogy akár más koncepciót is követni lehetne…

Tornai Tamás: Azt gondolom, hogy a számok önmagukért beszélnek. A Somló-hegy 480 hektárjából már több mint 100 hektár a juhfark, így teljesen egyértelmű, hogy ez vált a domináns fajtává. Ez nem véletlen, hiszen ezt a piac kényszeríti ki a termelőkből. A másik dolog, hogy Somló egy kifejezetten karakteres termőhely, és a szimbiózis akkor jó, ha ezt a termőhelyi jelleget egy viszonylag neutrális fajtába „oltjuk”, mert ekkor tud igazán megmutatkozni. A harmadik tényező pedig az, hogy a juhfark kifejezetten a nyertese a klímaváltozásnak. Míg 2005 előtt már egy augusztusi, 18,5 fokos átlaghőmérséklet is magasnak számított a hegyen, addig manapság nem ritka a 20 fok feletti átlag sem.

Borigo: A mi székünkből úgy tűnik, hogy a Somlónak van az egyik legjobb szakmai sajtója a világban a magyar borvidékek közül. Ebben az összefüggésben is megáll ez a juhfark sztori?

Tornai Tamás: Maximálisan. Mi azt látjuk, hogy a fajta egyediségét, valamint a terroirral való találkozását a nemzetközi szakértői réteg is igen nagyra értékeli. Ez sok mindenből látszik, de talán a nemzetközi versenyeredményekből a legjobban. És ez a szakmai elismerés megmozgatja a piacot is, nálunk például már olyan juhfark tétel is le van kötve, amit még le sem szüreteltünk.

Borigo: A Juhfark Ünnep nyilván egy nagyon fontos rendezvénye a borvidéknek. Mik azok a további lépések amiket terveznek akár a fajtával, akár heggyel kapcsolatban?

Tornai Tamás: A legjobb marketing a minőség fejlesztése. Ennek első lépése az volt, hogy egy kétéves tudományos program keretében felmértük azt, hogy milyen művelési módok mellett milyen célokat tudunk elérni a szőlőben. A következő ilyen lépésünk az lesz, hogy zárt ökológiai térséggé tegyük a Somlót.

Borigo: Mit értünk ez alatt?

Tornai Tamás: Egyfelől a Somló egy könnyen körbejárható borvidék, könnyű meghúzni a határait. Másfelől az utóbbi két évtizedben jelentősen megváltozott a termelés szerkezete, a birtokok koncentrálódtak, és ugyan a 3000 termelő „még csak” 1000 körülire redukálódott, de folyamat tovább tart. Ennek ellenére érdemes már most azon gondolkodni, hogy ökológiai művelést hozzunk létre előbb-utóbb az egész borvidéken. Ez azt is jelentheti, hogy integráljuk a termelés egy részét, hogy egyfajta közösségi szolgáltatásként nyújtsuk mindezt a termelők felé. Külön-külön ezt biztosan nem lehetne megvalósítani, túlságosan elaprózott még mindig az ültetvényszerkezet.




Borigo: Milyen ismérvek mentén kell ezt elképzelni?

Tornai Tamás: Én ezt a következőképpen közelíteném meg: Hogyan lehet minél kevesebb „idegen” anyagot behozni a Somlóra, és hogy lehet elérni, hogy minél kevesebb olyan dolog kerüljön ki, ami nem termékként hasznosul? Ahhoz hogy ezt elérjük, magát a termelési kultúrát kell megváltoztatni minden szinten a napszámostól a tulajdonosig. Ez pedig túlmutat a borvidéki kereteken, ezt a munkát egy tágabb földrajzi körben is el kell végezni, ehhez pedig politikai támogatás is kell.

Borigo: Milyen időtávban lehet ezt megvalósítani?

Tornai Tamás: Gyorsak szeretnénk lenni, de nem szabad kapkodni… Felvettük a kapcsolatot tudományos műhelyekkel, hogy ezt rendszerbe foglalják, de a végső szót a hegyközségnek kell majd kimondania.

Borigo: Mindez a termékleírásban is megjelenhet?

Tornai Tamás: Természetesen megjelenhet, és minden bizonnyal meg is fog. Ugyanakkor nem arra szeretnénk helyezni a hangsúlyt, hogy valamiféle korlátozást vezessünk be, hanem hogy olyan viszonyokat alakítsunk ki, hogy a szereplőknek ez legyen a jól felfogott érdekük. Ha ugyanis az ökológiai gazdálkodás keresletet növel, akkor a termékek magasabb áron fognak értékesülni és ez leszivárog a legkisebb szőlőtermelőig is. Manapság minden pillanatban nyílik egy új borászat a világban, amely minőségi bort akar piacra dobni. Ebben a kavalkádban akkor lehetünk csak sikeresek, ha markánsan meg tudjuk különböztetni magunkat másoktól. A juhfark és az ökológiai gazdálkodás ilyen megkülönböztető hívószavak.

Borigo: Milyen a termelők viszonya ezekhez a gondolatokhoz?

Tornai Tamás: Szerencsére a Somlón generációváltás van, és ez meghatározza a közgondolkodást. Részt veszünk például a duális képzésben is, ami idehoz újabb és újabb fiatalokat a borvidékre. Folyamatos a fiatal termelők megjelenése tulajdonosi oldalon is, ami új lendületet is hoz.


« Vissza az előző oldalra

BORIGO ONLINE - Minden jog fenntartva 2013